Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mormonok

 

Bevezető imádság

textus

igehirdetés

záróimádság, miatyánk

záróének

áldásvétel

Kegyelem nékünk és békesség Istentől, a mi mennyei Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól! Ámen

 

Istentiszteletünk elején a 33. Zsoltárunk 1. versét énekeljük!

 

 

Nosza, istenfélő szent hívek, örvendezzetek az Úrnak!

Mert illik, hogy Őtet dicsérjék, kik örülnek igazságnak!

Áldjátok azértan hangos citerákban! Az Úr áldassék!

Lantban, hegedűben, cimbalmi zengésben

magasztaltassék!

 

 

Helyünket elfoglalva a 215. énekünk első két versét énekeljük!

 

 

Eltévedtem, mint juh, eltévedtem, mint juh,

A bűnösök útjára.

Ó, segíts Jézusom, őriző pásztorom,

Hogy ne jussak romlásra!

Te ontál drága vért elveszett juhokért.

Viselj gondot a nyájra!

 

 

Én is juhod vagyok, én is juhod vagyok,

Nyájadnak legkisebbje.

Kit Te megtéríthetsz, bűnből kivezethetsz

A szép kies helyekre.

Kérlek azért hitből, töredelmes szívből,

Fogadj, végy kegyelmedbe!

 

Csendesedjünk el és imádkozzunk!

 

Mindenható Istenünk, mennyei Édesatyánk Jézus Krisztus által!

Teeléd jövünk most ebben az órában, és Tehozzád könyörgünk, Téged hívunk segítségül, és kérünk, hogy őrizz meg bennünket abban a hitben és reménységben, amelyre elhívtál, amellyel megajándékoztál! Urunk, tágítsd a mi látókörünket, hogy megértsük és felfogjuk azokat a tévtanításokat, amelyek körülvesznek bennünket, és így kérünk, hogy áldásod nyugodjék meg mirajtunk! Könyörgünk, Urunk, áldd meg ezt a várost, amelyben élünk! Kérünk, hogy segítségeddel, Lelked erejével hadd lehessünk olyan mécsesek, amelyek a Te szeretetedről, tisztaságodról, Igéd világosságáról tesznek tanúbizonyságot! Ámen

Vissza

 

 

Kedves Testvérek!

Isten Igéjét olvasom a Galatákhoz írott Páli levél első fejezetéből, a 6-9. versből ekképpen:

„Csodálkozom, hogy attól, aki Krisztus kegyelme által elhívott titeket, ilyen hamar más evangéliumhoz pártoltok. Pedig nincsen más! De egyesek megzavartak titeket és el akarják ferdíteni a Krisztus evangéliumát. Viszont ha még mi magunk, vagy egy mennyből való angyal hirdetne nektek evangéliumot azon kívül, amit mi hirdetünk, átkozott legyen! Amint már korábban is megmondtuk, most ismét mondom: ha valaki néktek más evangéliumot hirdet azon kívül, amelyet elfogadtatok, átkozott legyen!”

 /Gal1,6-9./

Vissza

 

 

 

 

Kedves Testvérek!

Nagyon ritkán találkozunk a Bibliának ezzel a kemény élével, amellyel Pál apostol szembesít bennünket akkor, amikor a galáciabeliekhez írott levelében nagyon szigorúan elítéli azokat, akik evangéliuminak tűnő, de mégiscsak a Bibliától teljesen idegen tanokat hirdetnek, és a gyülekezetben ezeket a tanokat terjesztve bomlasztó hatást érnek el.

Nem véletlenül ezt az igét olvastam föl akkor, amikor a mormonokról szeretnék beszélni, akik magukat „Az utolsó napok szentjeinek, Jézus Krisztus egyházának” vagy „Jézus Krisztus mai szentjeinek” nevezik. (Mára egyébként ők is több részre szakadtak.) A közösséget egy 1805-ben született, Joseph Smith nevű ember alapította, akinek nagy lelki tusakodása volt: egy olyan helyen született Amerikában, ahol egymással vetekedtek a különböző felekezetek. Ő ebben a felekezeti konfliktusban 15 évesen kérte az útmutatást, hova is tartozzon, s akkor állítólag két mennyei angyal jelent meg számára. Ők mondták azt, hogy minden felekezet és minden egyház utálatos az Úr előtt, ezért neki egy újat kell alapítani. (Ehhez csak zárójelben teszem hozzá, hogy ezt a történetet több évtizeddel később írta le. Fellelték a piszkozatokat is, és abban szerepel olyan, hogy mennyei sereg jelent meg, a másik piszkozat szerint egy angyal jelent meg – úgy látszik, ez a kétfigurás megjelenés lett aztán a végső verzió. Amikor az ember elolvassa ezeket, azt mondjuk: érthetetlen, hogy csak a mai idők szerint világszerte mintegy 30.000 húsz év körüli fiatal misszionáriusuk van.)

Meg lehet figyelni (hallom, már itt Békéscsabán is misszionálnak, vagy pontosabban agitálnak), hogy bizony nagyon vonzó tud lenni ezeknek a jólöltözött fiatal embereknek a szolgálata. Egy kicsit törik a magyart – ez a nők bizonyos rétegét megérinti, és egyfajta nyitottsággal viseltetnek a fiatal leányzók ez iránt. Érdekesség és különlegesség van ebben, ők pedig nagyon szorgalmasan gyűjtik a címeket, felajánlják a személyes, háznál való megkeresést, vagy invitálják az embert gyülekezetbe, és természetesen gyűjtik a személyes adatokat. Tudnunk kell, hogy a mormonok, illetve ez a Joseph Smith nevű ember nagyon érdekes életutat futott be. Néhány epizódot szeretnék fölvillantani: a mormonoknak az egyik amerikai városból azért kellett elmenekülniük, mert a bankjuk csődbe ment. Elmentek a következő városba, ahol letelepedtek, és ott olyan hatalmas fölháborodást váltott ki, hogy többnejűségben (!!!) éltek, hogy emiatt le is tartóztatták Smith-t és az egyik társát. A népharag olyan hatalmas volt, hogy – gondoljunk bele! - megostromolták a börtönt és a börtönben lelőtték őket. Tehát az 1800-as évek Amerikáját meglehetősen sikeresen bolygatták fel és irritálták, legfőképpen a többnejűség erkölcstelensége miatt, aminek persze találtak bibliai alapot, mondván, hogy ha Salamonnak, Dávidnak lehetett, akkor nekik miért nem? Ők is vannak legalább akkora emberek. Persze ez azért érdekes történet, mert az Ószövetség idején ez alapvetően arról szólt, hogy minél több utód szülessen és nem a nemi élvezet volt az elsőrendű funkciója a többnejűségnek, hanem a szaporodás.

 

Smith utódja, Young is kénytelen volt folytatni a menekülést, és 1700 km-t küzdelmesen végigmenetelve a közösséggel eljutottak a Sóstó-vidékre. Ez egy olyan helye volt Amerikának, ami senkinek nem kellett, itt ember nem volt a környéken. Kitalálták, természetesen mindig felsőbb utasításra, isteni kijelentésre hivatkozva, hogy itt van az új Sion, ide kell megépíteniük a maguk közösségét, s valóban Salt Lake City néven ma ez egy közismert város, olimpiát is rendeztek itt. Ezt a várost a mormonok alapították. Fölépítették tizenhárom szentélyüknek az egyikét, egy fehér gránitból épült soktornyú templomot, amely a megépülésekor a világ legdrágább temploma volt. Felépítettek még egy 135.000 férőhelyes, Tabernaculum nevű épületet, ami maga is egy építészeti remekmű. Hatalmas erőt sugárzó közösség.

 

A történelmük során az 1890-es év a teológiafejlődésükben egy nagy fordulópontot hozott: mivel látták, hogy bizonyára sokakat vonz a többnejűség lehetősége, de még több embert eltaszít, és gyakorlatilag ez az életforma nem engedi, hogy beilleszkedjenek az amerikai társadalomba, ezért kihirdették a többnejűségtől való elhatárolódást, és áttértek a monogám házasságra. (Rossz nyelvek szerint azért beletelt vagy öt év, míg ez végbement a gyülekezet tagjai között is.)

 

Négy írást ismernek el, az egyik a Biblia. Ez azonban nem kell, hogy nagyon elkápráztasson bennünket, mert a Bibliát úgy fogadják el, ha „helyesen van fordítva” – és természetesen helyesen senki nem tudta fordítani, csak ők. Innentől kezdve a bibliai alapot hitünk szerint nélkülözik.

A másik alapművük a Mormon Könyve, amelyben gyakorlatilag az amerikai eredetre vonatkozólag próbálnak koncepciót adni. Ezzel a könyvvel nagyon sok tudományos probléma van. Pl. olyan növény-, és állatfajokat nevez meg, amelyek Kolumbusz előtt nem voltak őshonosak Amerikában. Ezzel a könyvvel az is a gond, hogy fölmerült annak a gyanúja, hogy egy presbiteriánus lelkész fantázia-szülte, fantasztikus vallási regényét Smith köréből valaki eltüntette az egyik nyomdából, és ebből erőteljesen plagizáltak, beemeltek az ő leírásukba. Saját vallomásuk szerint ezt a könyvet ők úgy kapták, hogy a szövegek aranylemezekre voltak írva, reformált egyiptomi írással, amit csak ők tudtak lefordítani. Utána a lemezek eltűntek, vissza kellett adni. A fordítás úgy működött, hogy megkapták az ószövetségi Urimot és Tummimot - melyekről a Biblia tudósai a mai napig nem tudják pontosan, hogy hogy néztek ki, az isteni igazságtételnek, az igazságkeresésnek egyfajta eszközei voltak, melyeket a pap használhatott –, és ezzel sikerült dekódolni azt az üzenetet, amit az arany lapokon találtak. Természetesen erre vannak a családból tanúk, egy háromfős tanúsító csoport, akik közül igaz, hogy kettő aztán megtagadta ezt az egészet, de fő, hogy vannak „tanúik” és még tizenegy embert tudnak felvonultatni, akik állítólag látták az aranylemezeket.

A harmadik művük a Tan és szövetség. Mivel a megörökítésnek már nagyon korán használták az eszközeit, tehát filmekre vették ezt a művet, összehasonlító elemzések is elvégezhetőek voltak, melyek szerint a mostani „Tan és szövetség” és az eredeti között mintegy 65000 módosítás van. Mindenesetre ez is az egyik szent könyvük.

Többek megítélése szerint leggyengébb munkája Smith-nek a bizonyos „Nagyértékű gyöngy” - ez még amerikai mércével mérve is botrányos mű. A sötét bőrszínt Smith valamelyik korábbi művében, talán a Mormon Könyvében Isten büntetésének írta le, a Nagyértékű gyöngyben pedig kimondja azt a szabályt, hogy néger nem lehet a mormonok elnöke. Ez tehát egy faji alapon megkülönböztető felfogás. A Bibliában azt olvassuk, hogy „Krisztusban tehát nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban.”Gal.3,28. Tehát a bibliai tanítás valami egészen mást mond és a faji, származásbeli dolgokkal nem foglalkozik.

 

Amiért az igét fölolvastam, az igazán a Mormon Könyve, hiszen alapvetően ez a tanításuk meghatározója. Pál azt mondja, hogy „még ha angyal hirdetne is néktek más evangéliumot, akkor átkozott legyen!” Az ige alapján ezt ki kell tudni mondani. Nagyon nehéz ez. Hiszen mi szeretjük a határokat elmosni. Nagyon nehéz szembeszállni bizonyos dolgokkal. Azonban attól függetlenül, hogy ők bibliai fogalmakat használnak (az egyik angol bibliafordítást – megint csak hibáival együtt - beemelték a Mormon Könyvébe), ez senkit nem kell, hogy megtévesszen. Tudomásul kell vennünk és el kell fogadnunk azt, hogy nekünk a hit terén nincs közünk hozzájuk. Ők NEM keresztyén testvéreink! Lehetnek nagyon kedves emberek, aranyosak, és meggyőződésem szerint szánni valók is, de nincs semmiféle lelki közösségünk velük!

 

Sokaknak kérdés, hogyan lehetséges az, hogy ez a szervezet ilyen hatalmassá nőtte ki magát. Van olyan hitvalló valláskutató irányzat, amely azt mondja: ez azért lehetséges, azért működik, mert démonikus eredetű. Hiszen ha elolvassuk az írásaikat, van bennük egy kis okkultizmus… Ezt így fogalmazták meg meg: a mormon vallás a keresztyénségnek, az iszlámnak, a zsidó vallásnak és a pogányságnak egy különleges egyvelege. Innentől kezdve nekünk is az Igével együtt ki kell tudnunk mondani azt, hogy a másfajta evangélium egyszerűen átkozott. Nem Isten kegyelmébe vett, nem Isten áldásával olvasandó és hallgatható tanítás és evangélium. Hiszen nagyon sok mindenben, szinte azt mondhatjuk, hogy a legtöbb helyen eltér a Biblia tanításától az, amit mondanak.

 

Az egyik, amit tanítanak, úgy hangzik, hogy folyamatos az üdvösség útjára vonatkozó kijelentés. Ez egyébként (engem legalábbis) egy kicsit emlékeztet a katolikus felfogásra, mely szerint van ugyan a Biblia, de azóta nagyon sokan nagyon sok és szép, Istentől rendelt dolgot írtak már le. Az a helyzet, hogy ez a folyamatos kijelentés a Szentírással nem egyeztethető össze! Hiszen azt olvassuk, hogy „Miután régen sokszor és sokféleképpen szólt Isten az atyákhoz a próféták által, ezekben a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk, akit örökösévé tett mindennek, aki által a világot teremtette.” (Zsid. 1, 1-2) És innentől kezdve nincs folytatás. A Jézus Krisztusban adott kijelentés az üdvösségre nézve az utolsó és a végleges Ige. Nincs olyan, hogy majd még ezt is veszünk hozzá, meg azzal is kiegészítjük. Nem! Ez a végleges kijelentés. Ők pedig azt mondják, hogy Smith is próféta volt, és Isten rajta keresztül adott az üdvösséget is érintő kijelentéseket.

A mormonok fegyelmezett és szoros alá-fölérendeltségi rendbe szervezett vallási közösségében az élen mindig egy karizmatikus vezető áll.

 

Másik, hogy a Biblia csak akkor jó, ha „helyesen van fordítva”, helyesen pedig csak úgy van fordítva, ahogy ők fordítják. Ez mindig nagy kérdés egyébként a Bibliával kapcsolatban, a mai napon is volt egy ilyen beszélgetésem, hogy elérhető-e az az állapot, hogy a Biblia eredeti szövegének a teljes jelentéstartalmát visszaadjuk? Bizony el kell jutnunk arra a felismerésre, hogy ahány fordítás, annyi ferdítés, és nincs tökéletes fordítás. Azt is tudomásul kell venni, hogy az ismeretünk még nem teljes, és bizony egy szónak olykor négy-öt jelentése is van. És hogy melyik az a négy-öt jelentés közül: az elsődleges, másodlagos, vagy a harmadlagos jelentés, amivel maga a szentíró használta azt a szót; az bizony nagyon is kérdéses. Főleg akkor, ha pl. Márk evangéliumára gondolunk. Erről az evangéliumról ritkán szoktuk elmondani, de a tényekhez hozzátartozik: nagyon rossz görögséggel, nyelvtani hibákkal tűzdelten íródott. Márk nem tudott tökéletesen görögül… De attól ez még evangélium. Az, hogy az ő szóhasználata szerint mi az eredeti jelentés - erre nézve lehet mindig újabb és újabb bibliafordításokat készíteni és kikiáltani azt, hogy ez a tökéletes; de ez mindig az emberi döntésen múlik. A fordítón múlik, hogy az adott mondatban egy szót milyen jelentéssel, milyen összefüggésben használ. Látjuk, hogy ennek már megvannak a maga termékei.

 

Következő tanításuk az, hogy több világ, s ebben a több világban több istenség létezik. Amíg Isten Igéje egyértelműen azt tanítja, hogy egy lényegben, az Istenben három személy van: Atya, Fiú és Szentlélek, addig ők azt tanítják, hogy többféle istenség van. A legfőbb istenség a Kolob nevű csillagon él. Azt is tanítják, hogy ezek az istenségek többnejűségben élnek, folyamatosan szaporodnak, és valamikor emberek voltak, de megistenültek. Hús-vér testük van. Ez azt is jelenti, hogy az ember ezen az úton előbbre juthat, és valóban istenné lehet. Mivel Isten hamarabb lett istenné emberből, mint mi, akik „isteni csírák” vagyunk az ő fölfogásuk értelmében, ezért bizony mindig lesz egy lemaradásunk – de mi is elindulhatunk a megistenülés útján. Pogányság van ebben a gondolatban! Ebből következik aztán az, hogy a Biblia tudósításával ellentétesen, miszerint Jézus Krisztus Szűz Máriától született, úgy, ahogy valljuk az apostoli hitvallásban is, ők azt tanítják, hogy Máriához eljött az istenség, közösült vele, és így született meg Jézus, tehát nem szűztől születés volt. Azon túl, hogy ez a fajta Mária-káromlás bizonyára nagyon fáj katolikus testvéreinknek, azért reformátusként annyit el tudunk mondani, hogy ezek szerint az ő fölfogásuk szerint a Biblia tudósításával ellentétesen Mária egy utolsó parázna volt, József pedig, aki felnevelte Jézust, egy fölszarvazott férfiú. Ilyen körülmények között talán megértjük lassan azt, hogy az igének ez a szigorúsága, hogy: „aki más evangéliumot hirdet, az átkozott”, miért is ennyire hangsúlyos számomra akkor, amikor a mormonok tanításáról beszélünk.

 

Tagadják az eredendő bűnt. Ez valószínűleg a népszerűségüknek és hatékonyságuknak is az egyik záloga, hiszen ők csak aktuális bűnről beszélnek, amivel az emberek természetesen tisztában vannak: hívő, hitetlen, mindenki tudja, hogy ha hibát, bűnt követ el, annak vannak következményei. Ők azt állítják, hogy csak ezekkel a következményekkel kell együtt élni, nincs eredendő, Ádámtól eredő bűn, tehát nem igaz az, hogy mi úgy születünk erre a világra, hogy Istennel szemben lázadunk, vagyis ez az Istennel szembeni lázadás mintegy kódolva van a mi életünkben.

 

Azt is tanítják, megint csak a Bibliával ellentétben, hogy egyetemes üdvösség van. Nagyon sokan fognak üdvözülni, csak nem egyforma szinten. Van egy kijelentésük, mely szerint egy kézen meg lehet számolni a kárhozottakat. Ez teljesen szembe megy a bibliai tanítással. Egyértelműen azt mondja a Szentírás, hogy „sokan vannak az elhívottak, de kevesen a választottak” (Mt. 22,14). Egyértelműen beszél arról, hogy nem a többség fog üdvözülni. A Biblia ezt nem mondja meg százalékosan, számarányban, de egyértelműen erről beszél.

A Korinthusi levélnek az egyébként vallástörténetileg értelmezhetetlen és föltáratlan tudósításában az Ige beszél a halottakért való megkeresztelkedésről -ők ezt gyakorolják. Gyakorolják, és ennek a halottakért való megkeresztelkedésnek a szolgálatában áll az, amit nemes egyszerűséggel családfa-kutatásnak lehetne nevezni: hatalmas erőket, energiákat és nem kis pénzt fordítottak arra, hogy Európában gyakorlatilag archiválták az egyházi és világi anyakönyveket (pontosabban inkább csak az egyháziakat, hiszen pl. Magyarországon csak 1895 óta van állami anyakönyvezés, előtte csak egyházi anyakönyvezés volt). Elérték azt, hogy ezekhez az anyakönyvekhez hozzáfértek, ezeket mikrofilmre vették, és ezek alapján családfa-kutatást végeznek. Mindegyikőjük visszavezeti magát valahová. Ezt a fajta családfa-kutatást a nem hívők számára is rendelkezésre bocsátják. Természetesen ez is egy csali, hiszen nyújtanak egy olyan szolgáltatást, ami egyébként komoly pénzekbe kerül. Ők ezt ingyen adják és ez nagy vonzerő lehet némelyeknek.

 

Az úrvacsorai gyakorlatukban kenyeret és vizet használnak, hiszen a többnejűséggel ellentétben az élet más területén önmegtartóztató, vagy aszketikusnak is mondható életet élnek, nem isznak kávét, teát, dohányozni is tilos nekik, természetesen minden tudatmódosító anyagnak, szesznek, drognak a használata is tiltott számukra. Nagyon fontos számukra a családi közösség és a nevelés. Közöttük a magasan kvalifikált emberek aránya – bár ebben benne van az amerikai oktatási rendszer is – mégis azt kell mondanunk: kiemelkedően magas. Nagy gondot fordítanak arra, hogy gyermekeiket (ebben a fajta) hitben neveljék, és nagy gondot fordítanak arra, hogy a gyermekeik tanuljanak.

A közelmúltban volt egy tudósítás arról, hogy Amerikában egy farmot fölszámoltak megrontás és többnejűség miatt, és az itt élő közösség is mormon gyökerekkel rendelkezett. Tehát látjuk, hogy az ő gondolkodásukban ez mélyen benn ül, csak a társadalmi beilleszkedés és gondolom, a jó rend könnyebb fenntartása végett tiltják a híveiknek a többnejűséget.

Érdekes, mennyire meg tudja téveszteni az embert a külső, a jó megjelenés, a beszéd, az a fajta megközelítés, amit az amerikai marketing módszerekből átvettek, és amivel becserkészik a potenciális áldozataikat, híveiket!

 

Aki bekerül, az bekerüléskor vagyonának a 10%-át be kell, hogy adja, és jövedelmének a 10%-át is – innen ez a hatalmas anyagi potenciál, ami az ő oldalukon áll. Meg nem erősített információk és rossz nyelvek szerint a bankcsődtől függetlenül azért az üzleti életből se vonultak ki teljes egészében: állítólag egyik vállalkozásuk a Pepsi Cola. De mondom, ez nem megerősített és nem száz százalékig visszaigazolható információ. De azért láthatjuk, hogy hatalmas anyagi erő van mögöttük, és ezzel a hatalmas anyagi erővel nagyon intenzív missziót folytatnak. Könnyű is ez úgy, hogy olyan lelkiséget alakítottak ki, hogy pl. azok a fiatalok, akik huszonegynéhány évesen eljönnek Európába, vagy éppen az európai központból rajzanak ki, a „missziót” teljesen ingyen csinálják, és a családjuk nagy megtiszteltetésnek tartja azt, hogy az ő fiuk mondjuk két évig mormon misszióban vehet részt. Ezért nem csak a kint tartózkodásának a költségeit fedezi a család, hanem az összes szétosztott traktátus, brosúra és mormon könyv kiadásának a költségét is – tehát ilyen értelemben a vallási közösségnek kiadása nincsen a misszióban, hiszen azt magának finanszírozza a misszionárius és még egyszer mondom hatalmas megtiszteltetés ez számukra.

 

Úgy gondolom, hogy kitapintható itt is az az ördögi vonás, amelyet már az elmúlt alkalommal is láttunk: hogy lehetséges az, hogy egy ennyire becstelen, megbízhatatlan és egyáltalán nem régi könyv és tanítás alapján emberek milliói (hiszen milliós nagyságrendű a táboruk), épeszű emberek milliói képesek ebben hinni, ezen az úton járni és ezt vallani. Véleményem szerint ez nem egy emberi teljesítmény, nem egy nagyhatású, nagy szuggesztív erővel rendelkező embernek a teljesítménye, hanem sokkal nagyobb szellemi hatalmasságok állnak egy-egy ilyen mozgalom mögött.

Pál apostol azt mondja, „ha még én hirdetnék is nektek más evangéliumot, még akkor is átkozott legyen!” S hogyha mennyből jövő angyalnak látszik, akkor is! Ennél fogva számunkra egyértelmű az út, amin járnunk kell és járnunk lehet. Látnunk kell azt is, hogy ezeket az embereket lehet, sőt kell felebaráti szeretettel szeretni, lehet sajnálni is, mert ez egy olyan közösség, egy olyan mélység, olyan szellemi közeg, ahonnan nagyon nehéz kikerülni. Ezekkel a közösségekkel az a baj, hogy még ha ki is ugrik az ember, utána nem találja meg a helyét a világban. Nem tud olyan közösséget találni, ahol jól érzi magát, hiszen egészen másképp szocializálódott.

 

Mégis látnunk kell, hogy sokan vannak, akik erre teszik fel az életüket. Lehet értük imádkozni! Mert újra érvényes: nagyobb az, Aki bennünk van, mint aki bennük van. Ezt soha nem szabad elfelejteni! Soha, amikor szektással találkozunk, amikor lehengerlő, meggyőző, kétségbeejtő stílusukkal próbálnak bennünket térítgetni. Látnunk és tudnunk kell azt, hogy attól, hogy a Bibliáról, Jézus Krisztusról beszél valaki, még nem ugyanazt gondolja, mint mi. Látjuk ezt Jézus példájából is. Mindig ez a kérdés: mit gondol Istenről? Mit gondol Jézusról? Ha azt halljuk, hogy Isten egy emberből lett hús-vér valaki, aki mennyei zöldségekkel táplálkozik, (illetve többes számban, mert sokan vannak), Jézusról pedig nem azt tartja valaki, hogy Isten Fia, hanem gyakorlatilag azt, hogy zabigyerek – innentől kezdve látnunk kell a hatalmas különbséget.

Az a baj az ilyen szektákkal, hogy azokat a fogalmakat használják, amiket mi is ismerünk, csak egészen mást gondolnak a mögöttes tartalomról. Amíg nem ismerjük ezt a mögöttes tartalmat, addig megvezethetők vagyunk. De mihelyst föltárul előttünk ez a mögöttes tartalom, akkor egyértelművé válik, hogy nekünk lelki értelemben semmi közünk nincs hozzájuk.

Így olvasom föl újra az Igét, amellyel elkezdtem a ma estét:

„Csodálkozom, hogy attól, aki Krisztus kegyelme által elhívott titeket, ilyen hamar más evangéliumhoz pártoltok. Pedig nincsen más. De egyesek megzavartak titeket és el akarják ferdíteni a Krisztus evangéliumát.

Viszont ha még mi magunk, vagy egy mennyből való angyal hirdetne nektek evangéliumot azon kívül, amit mi hirdetünk, átkozott legyen! Amint már korábban is megmondtuk, most ismét mondom: ha valaki néktek más evangéliumot hirdet azon kívül, amelyet elfogadtatok, átkozott legyen!”

Ámen

 

Vissza

 

 

Mindenható Istenünk, Mennyei Édesatyánk!

Oly sokszor megdöbbent és szíven üt bennünket az a fajta istenkáromló gondolkodás, amelyet hallunk és látunk, és amiről látjuk azt, hogy emberek erre felteszik életüket. Urunk, megdöbbent bennünket az, amit Jézusról tartanak, hogy többnejű volt és Mária Magdaléna, de mellette Mária, Márta is a felesége volt. Urunk, te látod, hogy mennyire föl tud kavarni bennünket az a fajta gondolkodásmód és az a fajta sötétség, amely egy-egy alkalommal így megismerhetővé válik számunkra. Urunk, köszönjük, hogy mindezektől megőriztél bennünket! Nem engedted, hogy eltérjünk arról az útról, amelyen őseink is jártak és őseink is megismertek, és igaznak találtak. Köszönjük, Urunk, hogy Te úgy adod nekünk a Te Igédet, hogy bár emberek írták le, emberi gyengeségükkel együtt, de mégis ez a Te tiszta és hamisítatlan Igéd. Köszönjük, hogy ez a mérce adatott nékünk, és ehhez képest kell elhelyeznünk mindent és mindenkit! Köszönjük, hogy így tekinthetünk erre a közösségre is, amelynek olykor megdöbbentő az ereje; hatalmas a pénzmennyiség, amely mögötte áll. Így kérünk, Urunk, könyörülj rajtunk; add, hogy ne bizonytalanodjunk el, ne a félelem lelkülete legyen úrrá rajtunk, hanem annak az áldott tudata, hogy nagyobb az, aki bennünk van, mint aki bennük van! Istennek Szentlelke, így kérünk, hogy vezérelj bennünket útjainkban, vezérelj a hétköznapok forgatagában! Segíts, Urunk, és munkálkodj bennünk, hogy amikor tévelygőket látunk, olyanokat, akik farkasként báránybőrbe bújnak, akkor ne a gyűlölet, a harag legyen úrrá bennünk, hanem az a fajta szeretet, amely tud imádkozni a tévelygőért, tudja utálni bűnét és tévelygését, de tudja szeretni, tudja sajnálni magát a tévelygőt.

Mennyei Édesatyánk, így kérünk, hogy Jézusért légy a mi gyülekezetünkkel, add, hogy annak testéből semmilyen szekta, semmilyen tévelygés ne szakítson ki magának területet és emberi lelkeket ne raboljon meg! Így kérünk, hogy Őrizd a mi gyülekezetünknek egységét!

Mennyei Édesatyánk, Jézusért kérünk, hogy hallgasd meg imádságunkat, Szentlelked erejével őrizd és áldd meg életünket! De ne csak a miénket, hanem mindazokét, akik kétségek közt vannak, akik keresnek Téged, akik lelki gyötrődésükben kapaszkodót vágynak. Urunk add, hogy a helyes és igaz ösvényt találják meg, mely az örök életre visz! Könyörgünk, Urunk, a mi gyülekezetünk tagjaiért, egyéni életünk nyomorúságáért – segíts azt elhagyni! Köszönjük az áldásokat, amelyeket kaptunk tőled! Kérünk, Urunk, légy a mi tanácsadónk és útmutatónk a hétköznapokban is!

Jézusért kérünk, hogy hallgass meg!

Ámen

 

Vissza

 

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, miként a mennyben, úgy a földön is! Mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma, és bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek! És ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké.

Ámen

 

Az Úr Jézus Krisztus legyen gyülekezetünk őriző pásztora!

 

 

Áldásvételre készülve a már megkezdett 215. dicséretünknek énekeljük a 3. a 4. és a 6. versét!

 

Ím, Előtted állok, ím, Előtted állok,

Ajtód előtt zörgetek.

Bár titkos bűnökkel és nyilván lévőkkel

Vétkeztem Teellened.

Kérlek, mindazáltal nagy irgalmassággal

Fogadd vissza gyermeked!

Bár a hit szívemben, bár a hit szívemben

Oly kicsiny, mint mustármag.

Mégis, bármi gyenge, Szentlelked nevelje,

Nevelje fel nagy fának!

Hogy terjedjen ága és legyen virága

Kedves Néked. Urának.

 

Szállj le, Uram, hozzám, szállj le, uram, hozzám,

Jöjj, ó Jézus sietve!

Vágyakozó szívvel, kiterjesztett kézzel

Várlak immár epedve,

Hogy Veled Mennyekbe örömmel menjek be

Ábrahám kebelébe.

 

A kegyelem legyen mindazokkal, akik el nem múló szeretettel szeretik a mi Urunk Jézus Krisztust! (Ef. 6,24)

 Vissza