Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2012. október

 megtisztul-a-testem.jpg

 

Az Ige üzenete

ARCOK A GYÜLEKEZETBŐL: Osztényi Józsefné

ANNO: Évfordulók (1. rész)

Felavatták a Felőri Szórvány Központot

Presbiteri konferenciák határon túl és innen

FILMAJÁNLÓ

 

 

 

 

 

 

Az Ige üzenete

 

„…meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára.”Fil. 1,6

 

Mikorra készül el? Eme kérdést egyre gyakrabban teszik fel a gyülekezetünk tagjai és a kívülállók egyaránt. Úgy terveztük, szeptember 15-re mindennel kész leszünk, de most egy hónap múltával se áll a tervezett kerítés, bár a térburkolat megvalósult és még sok minden, ami elsőre nem is látszik, vagy elfelejtettük. Ezért újabban azt mondom; november 24-re kész lesz, ugyanis ekkorra tervezzük a centenáriumi hálaadó istentiszteletet.

 Amikorra kell, kész lesz.

És Te? Már készen vagy? Rendben a hited, erős a reménységed és kiapadhatatlan a szereteted?            

Igen??? Már nincs javítandó dolog az életedben és úgy érzed perfekt vagy? Pedig nem, csak figyelmetlen, és nem látod, hogy hol kellene még nagyon sokat fejlődnöd!

Nem??? Esetleg csúszásban vagy és előre nem számított feladatokat is meg kellett oldanod, sőt olyanokat is, amelyeket már számon sem tartasz? Nem a terv szerint mennek a dolgok? Akkor azt kell megnézni, kié a terv? Istené, vagy a mi elképzelésünk. A csúszás nem baj, legalább is nem végzetes, ha Jézussal való találkozásra elkészülsz. Ha a mélységbe zuhanunk, jusson eszünkbe: földi pályafutásunk végére kell készen lennünk. Eddig is már annyi mindet kimunkált és kimosott Isten a szívünkben, sokszor el is felejtjük és csak az nyomaszt, hogy „még számadásunk nem egész”. Pál apostol levelének címzettjei is szorongva küldték lelki atyjuknak a börtönbe a csomagot és ezt kapták: Isten általam elkezdett egy munkát a szívetekben, amit Ő be is fog fejezni.

Tehát amikorra kell, készen leszel!                                                                             

Marti Miklós lp.

Vissza

 

 

 

 

 

 

 

 

ARCOK A GYÜLEKEZETBŐL: Osztényi Józsefné

osztenyi-jozsefne.jpg„Hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítalak téged, és te dicsőítesz engem.” Zsolt 50,15.

Köszönöm, hogy a gyülekezeti újságon keresztül bemutatkozhatok. 1937-ben születtem Gyomán, de nem születtem hitben élő családban, nem ismertem a bibliai tanítást. Apai nagyapám énekeskönyvet adott a kezembe, de énekelni nem tudtam, így nem sok jelentősége volt. Még ma sem tudnám megmagyarázni hogyan, de azokban a háború utáni években konfirmáltam, amikor a reggeli imádkozás helyett úttörőénekekkel kezdődött a tanítás.

   A 8. osztály elvégzése után dolgozni mentem, fizikai munkát végeztem. Édesapám halála, a megélhetés nehézségei, a szegénység miatt nem volt más választásom. Édesapám saját földjén gazdálkodó ember volt, de az akkori helyzet ezt mind megsemmisítette és a családfő nélkül minden elveszett. Valamit tenni kellett a 11 évvel fiatalabb testvéremmel és özvegy édesanyámmal, jött a nagyvilág, így kerültünk Telekgerendásra. Élni kellett valahogy, itt az Állami Gazdaságban kaptunk munkát és egy kis tanyát. A testvérem iskolába mehetett. Itt már könnyebbre fordult a sorsunk.

   Telekgerendáson mentem férjhez egy olyan emberhez, akit Vágfarkasdról telepítettek ki szintén egy tanyára. Ebben a faluban kezdtük el a közös életünket, itt építettünk egy szép családi házat, itt született a fiunk, majd a kereskedelemben kezdtünk el dolgozni, boltban zöldségesként, majd később élelmiszer eladóként mentem nyugdíjba. A betegségek sem kíméltek.

Amikor úgy éreztem, hogy eljött a teljes megsemmisülés, Isten mégis a közelségébe engedett. Az Osztényi családban volt Biblia és olvasták is, és én felvettem ezt a Bibliát. Nem, ez nem jó kifejezés. Isten a kezembe adta a Szentírást. Azt én mindig tudtam, hogy van felettünk egy hatalom, a mindenható Isten, aki a mennynek és a földnek Ura. A férjemmel már alkalomszerűen jártunk templomba, mindig többet és többet mutatott meg Isten az Ő csodálatos világából. Aztán évtizedek teltek el. Én már éreztem Isten közelségét, éreztem a csodáját, meglátom a történésekben hatalmas munkálkodását, hogy ott van Ő az életemben. Visszaemlékezve, a megtapasztalások bennem élnek, hogyan állított meg, amikor megpróbáltam letérni utamról.

   1996-ban költöztünk Békéscsabára, elhagyva szeretett telekgerendási otthonunkat. Ma azt mondom, Isten egy új utat mutatott, a régit el kellett hagyni. De nem tudom most sem emberileg megmagyarázni. Egy szép, rendben tartott családi házat szinte mindennel együtt ott hagyni, Isten tudta.

   10 évet éltünk itt egy II. emeleti kis lakásban együtt a férjemmel, családunk, unokáink közelében, békességben, templomba járva, míg férjem egészségi állapota ezt lehetővé tette, később már egyedül.

   2007 januárjában férjemet magához szólította az Úr. Ezekben a nehéz napokban, órákban felfoghatatlan dolgokkal ajándékozott meg Isten. A Szentlélek ajándéka, amit talán még ma sem értek. Én a félelemtől kéltségbe esett gyarló ember nem voltam egyedül, ott volt Ő, a csodálatos, a megfejthetetlen örök Isten. Aki tudatta velem az érzéseimben, a gondolataimban az eljövendő dolgokat.

   Készültem a cselekedeteimmel is elfogadni Isten akaratát. Tudom, hogy az erő nem az enyém volt, ma sem az. Az enyém csak annyi, amit Isten minden napra megad nekem, és ez elég.

   Keressétek az Urat, amíg megtalálható, hívjátok segítségül amíg közel van!

Osztényi Józsefné

Vissza

 

 

 

 

 

 

 

 

 

GYÜLEKEZETI   ÉLET

Felavatták a felőri Szórvány Központot

   Tavaly az észak-erdélyi Felőr gyülekezetének énekkara szolgált templomunkban és Gál Mihály lelkész úr hirdetett igét. Az igehirdetés után meghívta gyülekezetünket a Bethlen Ilona nevét viselő Szórvány Központ avatására, amely a közelmúltban meg is történt.

2012-okt-felor.jpg

   Az istentiszteleten Bölcskei Gusztáv püspök úr prédikált a Zsidókhoz írt levél 11. fejezet 1-6. verseiből, és az iskola-avatással párhuzamot vonva arról beszélt, hogy a hit a reménylett dolgoknak valósága és a nem látott dolgokról való meggyőződés. Amikor 9 éve a felőri gyülekezet elhatározta, hogy a környék részben magyar lakta falvainak óvodát és iskolát épít, még csak abban voltak biztosak, hogy Isten megsegíti őket és felépül a központ. Hit által tisztelte Istent Noé, mikor megtekintetvén a még  nem látott  dolgok felől,  háza  népe megtartására bárkát készített, és a hitből való igazságnak örökösévé lett. Az itt tanuló gyermekek is ily módon Noé bárkájába nyernek bebocsátást, megismerhetik a hitet, lehetőséget kapnak, hogy felismerjék, és megkülönböztessék a világban rejlő jót és rosszat.

    A helyi gyülekezet mellett hollandiai, valamint magyarországi reformátusok is meghallották Isten szavát és bőségesen adakoztak e fontos ügyért, így háromszázötvenezer euro – kb. százmillió forint - értékű központ jött létre. A Szamos menti falvakban már csak kisebbségben élő magyarság megmaradásának záloga, hogy létrejöjjenek az ilyen központok, nem véletlen, hogy Vicén és Szamosújváron is elhatározta a helyi magyar közösség, hogy kollégiumot és magyar nyelvű iskolát épít.

    Csodálatos volt a felőri gyermekek szájából hallani Reményik Sándor ismert versét és a versszakok végén ismétlődő „Ne hagyjátok a templomot / A templomot s az iskolát!” felszólítás könnyet csalt sok idős ember szemébe.

   Gál Mihály tiszteletes úr köszönetet mondott mindenkinek, többek között a Békéscsabai Református Gyülekezet tagjainak is, akik jó akaratukkal, és imájukkal segítették, hogy elindulhassuk a magyar nyelvű oktatás az új iskolában.                                                      

dr. Kovács László

Vissza

 

 

 

 

 

 

 

 

Presbiteri konferenciák határon túl és innen

2012-okt-presb-konf.jpg   Az Aradi Református Egyházmegye Presbiteri Szövetsége lelkészértekezlettel egybekötött konferenciát rendezett 2012. szeptember 8-án az Arad-Gáji gyülekezet vendéglátásában.  A rendezvénynek helyet adó templom alapkövét 1992-ben többek Csiha Kálmán püspök úr, a gyülekezet alapítója helyezte el. A modern stílusban épült, igényes épületben a szép számú résztvevő előtt nagy megtiszteltetésként két előadás tartására kaptam felkérést. Az első téma a keresztyén lelki depresszió volt. Bár a keresztyénség örömüzenetével ellentmondásban van a boldogtalanság feltételezése, ám a hívő ember is veszélyeztetett. Ennek az oka az, hogy „eleget tudunk a keresztyénségről ahhoz, hogy ne érezzük jól magunkat, de keveset ahhoz, hogy boldogok legyünk” – írta Martyn Lloyd-Jones brit orvos-lelkész. A depresszió megelőzéséhez vagy a gyógyuláshoz szükséges mind önmagunk, mind Isten helyes ismerete és a feltámadás-hit stabilitása. Ezzel kerülhetjük a túlzott aggályoskodást, a tévesen megélt múlthoz való értelmetlen, de állhatatos visszatérést. Az önelfogadó szeretet mellett hagyni kell magunkat Isten által szeretni!  A második előadásban a Tízparancsolat szabadság-üzeneteire próbáltam a figyelmet felhívni.

    A törvényt csak háládatosságunk gyümölcseként tarthatjuk meg” – szerepel a Heidelbergi Kátéban. Kálvin pedig azt írja az Institúcióban, hogy a gyümölcs teljes mértékben Isten kegyelmének köszönhető, mégis az ember önálló, felelős cselekménye is egyúttal. A konferencia végén szeretetteljes vendéglátásban volt részünk Fábián Erzsébet és Gál László presbitertársaimmal.

2012-okt-konferencia.jpg

   Október 6-án Gyulán rendeztük a Békési Egyházmegye Presbiteri Szövetségének konferenciáját. A magyar történelem ez emlékezetes napját Kossuth „Magyar Golgotának” nevezte, s a hős tábornokok emlékét a Magvető Iskola diákjai idézték fel igényes ünnepi megemlékezéssel. A gyülekezeti termet zsúfolásáig megtöltő hallgatóság előtt a nyitó áhítat szolgálatát Dani Eszter, a Zsinat missziói osztályvezetője végezte. Szemléletes példákkal illusztrálta az alapige /2.Péter 3:17-18/ gondolatát „Növekedjetek a kegyelemben!”.

   A határon túli szervezetek köszöntését Venter Miklós, Arad megyei elnök tolmácsolta. Az első előadásban folytatódott a Kálvin-évek témasorozata: Dr. Kaszó Gyula egyetemi adjunktus Kálvinnak a megszenteltetésről vallott gondolatain keresztül mutatta be a káosz és a rend összefüggéseit – Isten életrendjét a bűn rendetlensége helyett. Szünet után Vad Zsigmond, a Debreceni Egyházmegye esperese tartott érdekes beszámolót a Dél-Koreai református egyház dinamikus fejlődéséről, elgondolkoztató adatokkal szolgálva a hitélet és az áldozatkészség intenzitásáról. A koreaiak „nem vasárnapi keresztyének”, növekedésük egyik alapvető titka a naponkénti kapcsolat az élő Istennel imaközösségben. A naponkénti többszöri imaközösség életük természetes részévé vált. A konferencia keretében tájékoztatás hangzott el a Vasárnapi Iskola Szövetség /VISZ/ hitoktató képzési programjáról és lehetőség volt a szarvasi gyülekezet jóvoltából a Kálvin és Harmat Kiadók gazdag könyvkínálatának megtekintésére és vásárlásra. Az alkalom hivatalos részét imaközösség zárta, melyet a vendéglátó gyülekezet lelkipásztora, Baráth János vezetett.  Gazdagon terített éttermi asztalok mellett fejeződött be az együttlét – Isten áldása legyen a vendégfogadók életén és szolgálatán!                     

 Dr. T.J.

Vissza

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FILMAJÁNLÓ

 

Ádám almái (dán-német film, 2005)

MOTTÓ: Nincsenek gonosz emberek, mi ebben hiszünk. Persze, ha az ember állandóan csak a gonoszt keresi, az egész világ gonosznak gondolja.

2012-okt-filmajanlo.jpg 

   A neonáci Adamot 12 hét közmunkára ítélik. A büntetést a jólelkű vidéki pap, Iván közösségében kell letöltenie. A saját bevallása szerint is gonosz skinhead világot jelentő projektje egy almás pite sütése lesz. Ám hiába Adam eltökéltsége, az almafa termése ki van téve a madarak és a kukacok támadásainak, ráadásul villám is sújtja. Ivan úgy véli, az ördög packázik velük, Adam szerint viszont mindez Isten műve, hisz a gonosz talán nem is létezik.

   A sztori az unalomig ismert: a destruktív, fafejű, felsőbbrendűségének hitében megingathatatlan ember bekerül egy idegen közegbe, ahol eleinte folyton konfliktusba kerül mindenkivel, majd a környezete hatására lassan megváltozik, és minden jó, ha a vége jó.

   Akkor mégis, miért érdemes megnézni? Mert a film önmagában is egy filozófiai költemény; gyakorlatilag egy bibliai történet. Mert bizonyságtétel az ember megváltoztathatóságáról, a szeretet és az Istenbe vetett megingathatatlan hit erejéről, Isten erejéről. Sziporkázó fogalmazvány humánumról, az áldozathozatal szükségességéről, az emberi derűről, amely összetartja az életet - és amely hiányában minden szétesik. Egy friss és tartalmas modern mese. És mai világunkban a mesékre nagy szükségünk van.                                          

 (Tar K.)

Vissza