Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010. március

2010.03.19

 KépAz Ige üzenete

Arcok a gyülekezetből
Konfirmáció

Presbiteri küldöttség Aradon

PopkorN nélkül - Moziklub

KÖNYVAJÁNLÓ

FARSANGI BÁL

ESEMÉNYEK

 

 

 

Az Ige üzenete

 

„Nekem az olyan böjt tetszik… Ha senkire nem raksz jármot, nem mutogatsz újjal, és nem beszélsz álnokul, ha kenyeret adsz az éhezőnek, és jól tartod a nyomorultat, akkor fölragyog a sötétben világosságod…az Úr vezet majd szüntelen.”Ézs.58,6-14

      A böjti időszakból már két hét eltelt. Vajon az elmúlt időszakban megmutatkozott-e életünkben az, hogy böjtben élünk? Csináltunk-e valamit másképpen, tettünk-e többet vagy kevesebbet, mint máskor, vagy éppen úgy   telt el, mintha nem is böjtben élnénk?

       A református embertől viszonylag távol áll, nem föltétlen illeszkedik a kegyességébe a böjtölés. A lexikonok úgy fogalmazzák meg a böjt fogalmát, hogy bizonyos ételektől, vagy mindenféle táplálkozástól való tartózkodás. Jézus maga is 40 napos böjttel készült az Ő küldetésének betöltésére, szolgálatára. Innen is származtatják a mi 40 napos böjtünket.

       Az Ige, /érdemes az egész szakaszt elolvasnunk/ olyan böjtről ír, ami Istennek tetsző. Érdekes módon ez nem az evésről vagy nem evésről szól. Természetesen nem elvetendő a böjtnek az ételektől való tartózkodási formája sem. De soha ne csapjuk be és ne áltassuk magunkat különböző divatos, az egészséget szolgáló szokásokkal, hogy mi azok által mennyit böjtölünk. Ha nem eszünk, attól még nem böjtölünk.

         A bibliai böjthöz szorosan kapcsolódik az imádság és az önvizsgálat. Amikor a kedvtelésünk, a magunkkal foglalkozás helyett Isten előtt állunk meg kérve az Ő tisztító, bűnbocsátó irgalmának a kiáradását magunk és mások életére.

         Tevőlegesen pedig Isten iránti hálánk jeleként megkereshetünk egy perifériára szorult családtagunkat, a gyülekezeti közösségből valakit odafigyelésünkkel, meghallgatásunkkal, időnkkel, türelmünkkel, imádságunkkal, hogy Istennek tetsző böjti időnk legyen húsvét ünnepére készülvén..                                                           

 Marti Márta ref.lp.

Vissza

 

 

 

 

 

 

 

 

Arcok a gyülekezetből: 
Butyka Zsolt és felesége
 Butykáné Pepó Éva

Kép„A szeretet hosszantűrő és barátságos. Nem féltékeny és nem kérkedik. Nem fuvalkodik fel. Nem tapintatlan és nem keresi a maga előnyét. Nem hagyja magát elkeseríteni, a rosszat nem rója föl, nem örül az igazságtalanságnak. Örül az igazságnak. Mindent elvisel. Mindent elhisz. Mindent remél. Mindenen túl megmarad. A szeretet soha meg nem szűnik.” 1Kor.13. 4-8.

Nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy a gyülekezeti újságban bemutatkozhatunk. Váratlanul ért minket a felkérés, hiszen egyáltalán nem számítottunk arra, hogy alig 4 év gyülekezeti tagság után presbitereink és régi egyháztagjaink sorában mi is felkérést kapunk a lap szerkesztőségétől. Köszönjük, hogy együtt mutatkozhatunk be. Ez számunkra azért fontos, mert 1987-es házasságkötésünk óta minden fontos dolgot együtt csinálunk és együtt döntünk el. Évikém még a konfirmációs felkészítőre is elkísért, pedig ő már 14 évesen konfirmált. Mégis fontosnak tartotta, hogy együtt hallgassuk végig az alkalmakat.

Iskolai végzettség tekintetében tűz és víz vagyunk. Szerencsére az élet más területén ez nincs így. Én műszaki beállítottságú vagyok. A géptervezés nem csak a hobbim, de a hivatásom is. Valóban annak érzem, mert szakmám több is van (mind műszaki jellegű), de a géptervezés az, ami tinikorom óta igazán érdekelt. Isten csodálatos kegyelme, hogy ebben a mai világban ezt hivatásszerűen gyakorolhatom.

A Kemény Gábor  Szakközépiskolában végeztem autószerelőként, majd a GATE Főiskolai Karán, Mezőtúron szereztem mezőgazdasági gépész-üzemmérnöki diplomát. Külön öröm számomra, hogy két középiskolai tanárom – Szatmári Lászlóné és Buzás László – is tagja a gyülekezetnek.

Évikém teljesen humán beállítottságú. Abszolút hallása már kislánykorában a zene felé irányította. Több hangszeren is játszik (furulya, zongora), de az igazi nagy kedvence a hegedű. Iskolás korában több hangversenyen is részt vett. Mellette versenyszerűen úszott is.

A pályaválsztáskor sajnos válsztania kellett az úszás és a zene között. A zenét választotta.  A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában végzett hegedű, illetve szolfézs-zeneelmélet szakon, és tagja volt annak az énekkarnak, amely 1983-ban Debrecenben megnyerte a Nemzetközi Kórusfesztivált. „Civilebb” foglalkozása is van, a Tessedik Sámuel Főiskolán szerzett intézményi kommunikátori oklevelet.

Mindkettőnk családjában fontos volt a hit, bár egymástól teljesen eltérő módon. Évikém egyenes ágon az édesanyjától kapta a hamisítatlan református hitet, és nevelést, és konfirmált  1981 -ben a gyulai református gyülekezetben.

 Nekem az anyai nagyszüleim voltak buzgó, templomba járó katolikus emberek. Elsősorban ők szorgalmazták, hogy a szüleim hittanra járassanak. Így lettem elsőáldozó és bérmálkoztam is.

A „Miatyánkot” azonban a velünk élő apai nagymamámtól tanultam meg. Ő tanított meg imádkozni. Szerény, de tiszta hitű asszony volt, sajnos már régen meghalt. Tőle hallottam először, katolikus létére, hogy Istenhez nem csak a templomban lehet imádkozni, hanem otthon is. Ezt azért mondta, mert akkoriban az iskolákban nem nagyon díjazták a hittanosokat. Volt olyan osztálytársam, akit ezért nyilvánosan is felelősségre vontak. Szüleim nem erőltették a templomba járást, aminek az lett az eredménye, hogy elmaradtam a templomból és eltávolodtam a katolikus hittől. Közben pedig fogalmam sem volt arról, hogy mégsem élek Isten vezetése nélkül.

Erre akkor döbbentem rá, amikor megismertem jövendőbelimet és az édesanyját, aki azóta nekem is anyukámmá – és nem anyósommá – vált. Ő, Pepó Jánosné (szül. Kollár Julianna) szintén tagja a gyülekezetünknek. Vágfarkasdon született, ahonnan 1947 októberében – családjával és sorstársaival együtt – Békéscsabára telepítették, majd Gyulán lelt otthonra. 17 évig volt a gyulai kórház ápolási igazgatója, nekünk pedig hitbeli támaszunk és tanítónk. Régi református családból származik. Én tőle tanultam meg, hogy mi a különbség a katolikus és a református hit között, és azt is, hogy Isten mindent eleve elrendelt rólunk. Nem erőltette, hogy „áttérjek”, de erre nem is volt szükség. Tetszett nekem az a „nem hajlik, hanem törik” magatartás, amely a farkasdi reformátusok sajátja, amelyet először tőle láttam, és ami nélkülözött mindenféle képmutató vallásosságot. Így lettem én is református keresztyénné.

A gyulai református templomban volt az esküvőnk, ahol Nagy László esperes úr (későbbi tiszántúli egyházkerületi főjegyző) adott össze bennünket Isten színe előtt. Áldása valóban áldássá lett rajtunk, hiszen azóta is együtt vagyunk.

2006-ig a gyulai egyházközség tagjai voltunk. Békéscsabán laktunk ugyan, de Gyulára akartunk költözni. Évikém kötődése ehhez a városhoz ma is igen erős. Sokáig szinte mindent elkövettünk annak érdekében, hogy odaköltözzünk. A csábító devizahitelek korában ez majdnem sikerült is, végül mégsem jött össze. Ma már tudjuk, hogy Isten ekkor is végig velünk volt, és minden bedőlt lakáshiteles hír hallatán hálát adunk neki, hogy minket ettől a csapdától megóvott.

Miután eldöntöttük, hogy Csabán maradunk, már nem volt értelme a gyulai gyülekezetbe átjárni. Ekkor gondoltuk úgy, hogy felvesszük a kapcsolatot a csabai református gyülekezettel. Ez éppen Marti tiszteletes úrék beiktatása után történt. Tiszteletes Úr hívó szavára jelentkezett Évikém az énekkarba, ahová az első próbára én is elkísértem, és azt hiszem, hogy a sorsom itt dőlt el véglegesen.

Hajtman Ildikó karnagyunk közismert kedvességével fogadott minket, és leültetett mindkettőnket a kórusba. Hiába mondtam, hogy én csak kísérő vagyok és csak egyszerű gyülekezeti tag szeretnék lenni. Évike a szakmabeli, őt hallgassa. Leültetett a tenorszólam mögé és megnyugtatott, hogy nem kell énekelnem, de ha tetszik, akkor próbáljam meg. Valamit sejthetett, mert – igaz két év hallgatás után - tényleg megpróbáltam, és azóta – Évikémmel együtt – én is tagja vagyok a kórusnak.

Nagy öröm nekünk minden énekkaros szolgálat, mert csodálatos dolog együtt énekelni azokkal az emberekkel, akik akkor bennünket olyan önzetlenül és közvetlenül befogadtak.

Az éneklés mellett nemrégiben újabb feladatot is kaptam. Tar Krisztián presbiter testvérünk keresett segítséget az „Élővíz” internetes feltöltéséhez és szerkesztéséhez. Örömmel jelentkeztem a feladatra, mert a számítástechnika is közel áll hozzám. Azóta együtt alakítjuk az „Élővíz on-line-t”. A most még meglehetősen tarka menürendszer reményeim szerint hamarosan letisztul és egységes, jól áttekinthető felülettel áll majd gyülekezetünk tagjainak rendelkezésére.

A legnagyobb öröm, ami a közelmúltban ért, az a február 21-i konfirmáció volt. Ekkor lettem - 13 társammal együtt – teljes jogú tagja az egyháznak. A konfirmációt nem lustaságból halogattam. Meg voltam róla győződve, hogy elégséges a belső meggyőződés, a templomba járás és az egyházfenntartói járulék megfizetése. Szerencsére az új egyházalkotmányból számomra is egyértelműen kiderült, hogy konfirmáció nélkül csak  „pártoló tag” vagyok, amin mindenképpen változtatni akartam. Jelentkeztem a felkészítőre, és február 19-én gyülekezetünk presbitériuma előtt vizsgáztam. 21-én pedig az a megtiszteltetés ért, hogy én mondhattam el az Úr asztala mellől – immár a gyülekezet teljes jogú tagjaként – konfirmandus társaim nevében az imádságot.

Úgy érzem, hogy ettől nagyobb tisztesség keresztyén emberrel nem történhet. A megterített asztal mellet imádkozni, kérni a Szentháromság Isten kegyelmét és vezetését, számomra semmihez sem hasonlítható élményt jelentett. Úgy akartam elmondani azt az imádságot, hogy tényleg a szívekhez érjen és érezzék sokan azt az örömet, ami nekem ott és akkor megadatott. Bízom benne, hogy a Szentlélek segítségével sikerült ezt sokaknál elérnem.

Köszönjük a szerkesztőségnek, hogy bemutatkozhattunk. Köszönjük gyülekezetünk befogadó szeretetét. Köszönjük Isten gondviselését, hogy elvezetett minket ebbe a gyülekezetbe, és kérjük, hogy óvja és építse azt hitben, gyarapítsa földi és lelki javakban még nagyon sokáig.

Butyka Zsolt és
Butykáné Pepó Éva

Vissza

 

 

 

 

 

 

 

,,Mindennek megszabott ideje van,
 megvan az ideje minden dolognak az ég alatt”

Prédikátorok könyve 3.1.

 

Kedves Hittársaim!

 

Kép 4 hónappal ezelőtt egy csoportnyi ember érezte úgy, hogy a megszabott idő eljött és el kell indulni egy új úton. Mindannyian más közegből jöttünk, más-más indíttatással, de a cél közös volt: konfirmációs vizsga letételével a református gyülekezet teljes jogú tagjává válni.

Hétről-hétre, a péntek délutánok alkalmával, a gyülekezet lelkészének szeretetteljes irányításával ismerkedtünk a vallás és a hit alapkérdéseivel. Együtt ismertük fel, hogy a Tízparancsolat maradéktalan megtartását nem csak a körülöttünk lévő –igencsak hit nélküli – világ akadályozza, hanem esendő emberi voltunk is.  Tapasztalhattuk azt a változást, ahogy a fülünk után Képa szívünk is nyitottá vált a Biblia tanításaira. S megéltük azt is, amivel minden hívő ember szembesül, hogy kérdéseink nem fogynak, hanem gyarapodnak az idő múlásával. Viszont megadatott nekünk, hogy már tudjuk, nem leszünk többé egyedül e kérdésekkel, mert egy hitben és szeretetben gazdag közösség  befogadott minket. Segítségükkel tovább haladhatunk  azon az úton, melyet választottunk.

KépAzt mondják, a Könyvek Könyve azért olyan csodálatos, mert mindenki számára van benne egy mondat, amely meghatározza az életét. Engedjék meg, hogy zárásként  idézzem az én mondatomat.

 ,,Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is , szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom”

                                                                          1 Kor 13.1.

Illyésné Bencze Éva

Vissza  

A konfirmandusok imádsága
 
Mennyei Édesatyánk!
Hozzád fohászkodunk ezen a számunkra oly fontos napon. Nagy utat tettünk meg azért, hogy ma gyülekezetünk előtt Rólad vallást tegyünk. Tudjuk, hogy ezt az utat Te jelölted ki számunkra, mert Te már előbb szerettél minket. Azt is megtanultuk, hogy ez az út Jézus Krisztus, akit értünk adtál. Köszönjük, hogy ezen az úton elvezettél minket ebbe a gyülekezetbe, amelynek ma tagjaivá válhatunk. Köszönjük, hogy olyan lelkipásztort adtál tanítónkul, aki megnyitotta fülünket a hallásra, és imádkozott azért, hogy a mai napra a szívünk is megnyíljon.
Mi konfirmandusok gyülekezetünkkel együtt kérünk téged, hogy fogadj bennünket kegyelmedbe, és Szentlelked által erősítsd meg bennünk azt a hitet, amelyről az előbb vallást tettünk. Segíts, hogy Krisztusnak, Magyar Református Egyházunknak és gyülekezetünknek élő tagjai lehessünk. Nevelj minket alázatra, és óvj meg a képmutatástól.
Urunk Jézus Krisztus! A konfirmációs felkészítő alatt megtanultuk és beláttuk, hiszen eddigi életünk is bizonyosság rá, hogy Atyád Törvényét, a Tízparancsolatot megtartani nem tudjuk. Segíts, hogy legalább azt az egy parancsolatot megtarthassuk, amelyet Te adtál apostolaidnak: „hogy úgy szeressétek egymást, amiképpen én szerettelek titeket.” Mert ebből tudja meg a világ, hogy Hozzád tartozunk.
Légy velünk, ha meggyengülünk a kegyességben. Vigasztalj minket szándékod szerint vesszővel, vagy szelíd szóval, és segíts, hogy ne csak a szánkkal, de tetteinkkel is hitet tehessünk melletted.
Szentlélek Isten! Te nyitottad meg szívünket a Krisztus iránti alázatra. Te vagy az, akinek szavára a hitnek elvetett magja csírázni kezdett bennünk. Te ápolod és öntözöd, hogy egyszer majd bő termést hozzon.
Kérünk, hogy taníts minket arra, hogy Hozzád is imádkozzunk. Hisz oly gyakran elfelejtjük, hogy Te vagy hozzánk a legközelebb. Segíts, hogy megismerjük hatalmadat, mert aki Téged nem ismer, az Istent sem ismeri. Veled teljes a Szentháromság. Segíts, hogy Krisztus általad a szívünkhöz érjen és vele vacsorálhassunk. Ámen

 

 

 

 

Presbiteri küldöttség Aradon

 

KépAz Aradi Református Egyházmegye presbiteri szövetsége 2010. február 27-én megyei lelkészértekezlettel egybekötve tartotta tisztújító konferenciáját. A Békés megyei területi szervezettel való együttműködés jegyében érkezett meghívás a rendezvényre, azzal a megtisztelő kiegészítéssel, hogy a konferenciát bevezető istentisztelet igei szolgálatára gyülekeztünk lelkipásztorát, Marti Miklóst kérték fel.

Borongós, esős időben utaztunk 4 tagú küldöttségünkkel, de a testvéri fogadtatás és vendégszeretet feledtette az időjárás negatívumait. Az Arad-Belvárosi templomban az igehirdetés üzenete a 2 Kir. 21:1-9. alapján szólt hozzánk azzal a figyelmeztetéssel, hogy nagy a felelősségünk és feladatunk abban, hogy hiteles és bizonyságtevő élettel mutassunk példát a reánk bízottak számára. Nagy érdeklődés és elismerés kísérte Dr. Vajda Sándor nyugdíjas fogorvos „A kereszthalál orvosi szemmel” c.  régészeti és orvostudományi alapozottságú, képzőművészeti illusztrációkkal gazdagított és a Szentírás üzenetét hitelesen tolmácsoló előadását. A tisztújító közgyűlés a következő 5 éves ciklusra újraválasztotta Venter Miklós testvérünket, eddigi elnököt,  akit a múlt év szeptemberi békéscsabai presbiteri konferencián személyesen is üdvözölhettünk templomunkban és akinek nagy érdemei voltak és vannak a határon túli együttműködés kialakításában és ápolásában.  A régi-új elnöknek és a vezetőségnek is eredményes, Isten áldásával megerősített és kísért szolgálatot kívánunk presbitériumunk és gyülekezetünk nevében is.

                                                          Dr. Tóth János

További hírek az eseménnyel kapcsolatban...>>

Vissza

 

 

 

Popkor nélkül - filmklub

KépA „Popcorn nélkül” ifjúsági filmklub soron következő filmjét március 12-én vetítettük nagyszámú érdeklődő jelenlétében. A közös filmnézés, az oldott hangulat, az őszinte légkör minden résztvevő számára élménnyel gazdagítja a sokszor egyhangú és monoton mindennapjainkat. Ha jó filmeket akarsz látni és nyitott vagy a közös beszélgetésre, legközelebb TÉGED is várunk!

 

KépAmélie csodálatos élete

Le fabuleux destin d'Amélie Poulain,
színes, szinkronizált francia film 2001. 122 perc

 

 

Szereplők: Audrey Tautou, Dominique Pinon, Isabelle Nanty, Mathieu Kassovitz, Serge Merlin
Rendezte: Jean-Pierre Jeunet

Ez a többszörösen díjazott film egy mese, mese Amélie Poulainről, aki felszolgálólányként dolgozik egy Montmartre-i bisztróban. Magányosan, egyedül él kis párizsi garzonjában. Gyerekkora nem telt túl harsányan, sem túl boldogan, a traumák őt mégsem egy pszichiáter kényelmes kanapéjába röpítették, hanem azokhoz, akiknek megváltoztatja majd az életét. Látva, hogy milyen örömet okozhat, képesnek érzi magát arra, hogy másoknak is örömöt hozzon életébe. Apró, játékos és sokszor mesébe illő, napi "rutinos" jó cselekedeteivel a híres művész negyed valóságos, élő angyalává válik. Még szerelmet is megpróbál varázsolni magának...Vajon sikerül-e neki?

Mesebelien szárnyaló történetet, egyedülállóan bravúros képi megoldások, légies, fülbemászó zenei kíséret: ezek teszik a filmet olyan egységes és ritka filmélménnyé, ami után a néző ideig-óráig még maga is azt érezheti, hogy minden iskolában, városban  szükség lenne egy Amélie-re.

 Még több infó itt: 
http://hu.wikipedia.org/wiki/Am%C3%A9lie_csod%C3%A1latos_%C3%A9lete

A következő két filmklub időpontja: április 16 és május 14.

 

Szervezők: Kovács Nóra, Tarné Jantyik Katalin, Tar Krisztián

Vissza

 

 

 

 

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Dr. Pálhegyi Ferenc:
ÚTJELZŐ TÁBLÁK

1996

Kép Vajon az ember két vagy három „részből” áll? A több ezer éves „test-lélek” kontra „test-lélek-szellem” vita talán nem hoz mindannyiunkat lázba. Az e havi könyvajánlónkban egy rövidített magyarázatot adunk közre Pálhegyi Ferenc: Útjelző táblák című könyvének egyik fejezetéből az említett téma megnyugtató tisztázásához.

„Platón filozófiája sajnos már elég korán, az első századokban, megfertőzte a keresztyén gondolkodást. Ez abban az időben a Római Birodalom területén divatos filozófia volt. De hatása napjainkig érezhető…

… a középkorban ahhoz az életszemlélethez vezetett, hogy a földi élet mindenestől alacsonyrendű, a test megvetésre méltó, a halál pillanatában a lélek kiszabadul börtönéből. Ezzel szemben a Biblia nem a lélek halhatatlanságáról beszél, hanem a test feltámadásáról. Az ember eszerint az örökkévalóságban is testben él, ott is test és lélek szétválaszthatatlan egysége. Természetesen a jelenleginél tökéletesebb, "dicsőséges" testről van szó.

Hogy mennyire nem bibliai, hanem plátonista az ember test-lélek-szellem (trichotóm) szemlélete, legvilágosabb kifejtésben Roland Antholzertől hallottam Dömösön tartott lelkigondozói szemináriumán. Most is a tőle tanultakat igyekszem továbbadni. Ezen a héten egy szabad délutánon Visegrádra kirándultunk. Útközben föltettem előadónknak azt a kérdést, amely feleségem és köztem "teológiai" vita

tárgyát képezte: „Fogunk-e a Mennyországban enni?" (Páromnak az volt a véleménye, hogy nem fogunk, legfeljebb az életfa leveleit.) Antholzer erre ezt mondta: „Természetesen fogunk enni, hiszen az Úr Jézus is evett feltámadása után, dicsőséges testében." De akkor észrevette feleségem meglepődött arcát és igyekezett megnyugtatni őt: „De főzni nem kell. Hiszen az angyalok a szolgáló lelkek." …

Pneuma és pszüché, lélek  vagy szellem?

A Károli Bibliában természetesen a "lélek" szó szerepel, már csak azért is, mert a "szellem" szó abban az időben ismeretlen volt. A "szellem" nyelvújítási szó, Kazinczy Ferenc találta ki. Helyesen használjuk, amikor például szellemi munkáról beszélünk. Aki kitűnő elmeéllel találó megjegyzéseket tesz, az "szellemes" ember…

… az Újszövetség e szóhasználatban egyáltalán nem következetes. A "pneuma" és a "pszüché" szavak több ízben szinonimaként jelennek meg a szövegben, mint a mi hétköznapi nyelvünkben a "burgonya" és a "krumpli". Lássunk ezek közül néhányat!

Mária énekében ezt olvassuk: "Magasztalja pszüchém az Urat, és az én pneumám ujjong Isten, az én Megváltóm előtt." (Lk. 1,46-47) Ha valaki erre azt mondaná, hogy Máriának a három közül két alkotórésze ujjong és magasztal, az csak azt árulná el ezzel, hogy nem ismeri a héber költészetben gyakori gondolatritmust, amivel a Zsoltárok könyvében és a prófétai könyvekben gyakran találkozunk.

A Gecsemáné kertben ezt mondja Jézus: "Most megrendült az én pszüchém" (Jn 12,27). Ugyanebben az evangéliumban egy fejezettel később ezt írja az evangélista: "Jézus megrendült pneumájában" (Jn 13,21) …

Ha nem esünk bele a szavak csapdájába, akkor jól megértjük ezt az Igét is: "Szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul." (Rm 12,1) Remélem, senki nem gondolja azt, hogy csak a testünket kell odaadni Istennek, a lelkünket nem. Nyilvánvaló, hogy ez a mondat arról szól, hogy teljes önmagunkat adjuk át Istennek.

A Biblia mindig az egész emberről beszél. A test és a lélek szétválaszthatatlan. Mindenestől ki kell szolgáltatnunk magunkat Neki, hogy tökéletesként állíthasson maga elé ama napon”.

A teljes fejezet elolvasható az interneten:

/cikkek/2010-es-evfolyam/2010_marc_eloadas

a könyvterjesztésben pedig egy kölcsönözhető példány áll az érdeklődők rendelkezésére.

Tar Krisztián

Vissza

 

 

 

 

 

FARSANGI BÁL

 

KépFebruár 12-én este különleges látvány tárult az érdeklődők szeme elé a gyülekezeti teremben. Az egyik sarokban a tékozló fiú Mózessel és Góliáttal beszélget, a másikban Mirjám és Noé egyik menye segít a Lélek gyümölcseit elrendezni, vigyázva, nehogy a kénköves tüzes eső megégesse őket. A kisteremben Jákób igyekszik Ézsau külsejét imitálni, egy fiú a nála lévő öt kenyeret és két halkonzervet osztja meg a kiéhezett napkeleti bölcsekkel. Az irgalmas szamaritánus elsősegélydobozzal és egy boros flaskával a kezében ügyel a résztvevők testi épségére.

Simon, a halász a jelmezes sereget négy csoportra osztja és kezdődhet a vetélkedő. A tét hatalmas: négy anyuka egy-egy tortát küldött a farsangolóknak, a győztes választhat majd elsőnek a nyeremények közül. Az eredményhirdetés előtt még hatvan hot-dogot gyűrnek le a gyerekek, majd Kis Virág vezetésével négy moldvai körtáncot járnak el (mind a 14 lánynak akadt párja!). A harmadik konyhaklubos-ifis klubest a torták fogyasztásával zárul.

Köszönjük a sok segítséget és a jókedvet. A szenzációs jelmezek megtekinthetők a

/fenykepek/ifi-konyhaklub-farsang
oldalon a Fotóalbumban.

Tar Krisztián

Vissza

 

 

 

 

 

 

ESEMÉNYEK

 

2010. március 21-én 15 órától családi délután és könyvvásár lesz gyülekezetünkben Miklya Luzsányi Mónika vezetésével.

2010. április 10-én egyházmegyei presbiteri konferencia lesz a Sarkadi Belvárosi Gyülekezetben.

Vissza

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.