Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2009. június

2009.06.06

    Kép Az Ige üzenete

ARCOK A GYÜLEKEZETBŐL:  FÁBIÁN ERZSÉBET

Felőrben vendégeskedtünk

KONFIRMÁCIÓ

Anyák napi családnap a
Nagyvárad Réti Református Gyülekezetben

2 éves a baba-mama kör

KÖNYVAJÁNLÓ: Asimov - Gyilkosság az űrvárosban

Introaktív (=befelé fordulóan tevékeny)

 

NYOMTATHATÓ VERZIÓ 

 

Az Ige üzenete

”Vesszen el a pénzed veled együtt, amiért azt gondoltad, hogy pénzen megszerezheted az Isten ajándékát!” ApCsel 8,20

Péter átka ez, amikor egy Simon nevű varázsló pénzt ajánlott azért, hogy Isten Szentlelkének közlője lehessen. Miért e kategórikus visszautasítás az apostol részéről? Nem csupán az indulatait nehezen kordában tartó ember kirohanása ez, mint ahogy korábban, amikor levágta Málkus fülét? Bizonyára személyiségének lendületessége is benne van, de érzi azt a veszélyt, amit rázúdíthat Krisztus követőire a lelki dolgok pénzzé tétele.  Megakadályozta, hogy a mammon bálványozója és a nép ámulatba ejtője megkeresztelkedve az egyházon belül folytassa aljas üzelmeit. A szentet és okkultat, Isten és a Sátán munkáit összekeverje. Tévelygett, mert azt gondolta, hogy a Szentlélek személytelen erő és így „forgalomképes”. De Ő a Szentháromság harmadik személye és csak az engedelmesség útján befogadható.
Ma is mindent pénzben mérnek, még azt is, amit nem szabadna. Lesz-e elég pénz az elkövetkezendő negyedszázadban a megfogant gyermek felnevelésére, vagy még az anyaméhben el kell pusztítani, vagy megéri-e a társadalomnak gyógyítani a nyugdíjasait, vagy az eutanáziának nevezett önkéntes öngyilkosságot kell bevezetni, később akár kötelezővé is tenni… Veszélyek, amire érdemes odafigyelni, mert ha a pénz lesz mérőeszköze mindennek, akkor hamis és gyilkos válaszokat adunk a bajainkra.
De miért is kell a pénz? Azért, hogy az ember ész nélkül fogyaszthasson és ne legyen rászorulva a Gondviselő Istenre, azért, hogy ne kelljen naponta imádkozni a mindennapi kegyérért. Így akinek nincs, az aggódhat, hogy mi lesz holnap, de akinek sikerül felhalmoznia, az nemkülönben, hiszen a „moly és a rozsda megemészti” vagy a válságok egyike elviheti élete megtakarítását, munkáját.
Áldjuk Istent azért, hogy sok olyan érték van, amely pénzben nem kifejezhető!

Marti Miklós ref. lp.

Vissza

 

 

 

 

ARCOK A GYÜLEKEZETBŐL:  FÁBIÁN ERZSÉBET

Új hazában otthon!

 

KépKöszönöm, hogy a gyülekezet ilyen formában is érdeklődik irántam és fiam iránt.
Valóban sokszor igen közelállónak érzek sokakat a vasárnapi és hétközi találkozások alkalmával. Ez a közvetlen légkör már a kezdetek alkalmával elősegítette a magyarországi letelepedést. Most már valóban otthonunknak tekintjük, hiszen 1992 óta lakunk itt.
Nagyváradon, 1963-ban születtem. Testvérem és a rokonságom egy része még ma is Erdélyben él.  Családom református hitben nevelt fel és 14 éves koromban Nagyváradon konfirmáltam, 1976-ban.
Iskoláimat Félixfürdőn kezdtem, sajnos román tagozaton, mivel ott nem volt magyar nyelvű tanítás. 3. osztálytól már Nagyváradon jártam, 1982-ben érettségiztem az Ipari Szakközépiskolában. Aztán egy felszolgáló tanfolyamot végeztem, így felszolgálóként dolgoztam egy szállodában.
Megismerkedtem leendő férjemmel, s az ismert politikai helyzet lehetővé tette számunkra, hogy áttelepüljünk Magyarországra.  1990-ben először Pestre mentünk, majd egy rokon révén leköltöztünk Hódmezővásárhelyre. Ott eladóként dolgoztam. 1991-ben házasságot kötöttünk.
Így amikor a férjem munkahelye miatt Békéscsabára költöztünk albérletbe és megszületett a fiam, Sanyika, felkértük a lelkészt a keresztelésre.
Csaholczi László és neje megismerte helyzetünket. Istentiszteletek után mindig érdeklődtek s egyszer csak  megkeresték férjemet és lehetőséget kaptunk az egyházi házba való beköltözésre. Elfogadtuk és örömmel költöztünk be 1992-ben.  Azóta látom el feladatomat itt a gyülekezetben.
Szüleim 2003-ban áttelepültek és az édesapám szokott nekünk minden munkában segíteni, például rendben tartani a templomkertet.
Sajnos hosszú betegség és egy baleset következtében férjem 2003-ban meghalt. Fiammal élünk sok megpróbáltatás között. Ő már középiskolás és rengeteget segít nekem.
Igyekszünk eleget tenni a gyülekezetnek és Isten házának rendbentartásának.

 

Vissza

 

 

 

 

Felőrben vendégeskedtünk

KépA címben említett Felőr község a Mezőség szélén, Kolozsvártól 70 km-re fekszik. A környék nevezetességei: Válaszút, ahol Wass Albert és Kallós Zoltán született (utóbbi néprajzi gyűjteményét a szülőházban megcsodálhatjuk), a décsei cseresznye, és nem utolsó sorban, a helyben bőségesen fogyasztható szamosmenti szilvapálinka. Minket, néhány évvel ezelőtt mégsem ezek vittek a vidékre, hanem az, hogy hírét vettük: Felőr református lelkésze Gáll Mihály iskolát épít a vidék ma már szórványban élő magyarságának. Az első látogatást követte a többi, hiszen olyan szeretettel fogadtak minket a parókián és a falu többi házában is, hogy ma már hazajárunk a faluba. Különös öröm az, amikor jó hírrel mehetünk; ez gyakran előfordul, mert békéscsabai vállalkozók és jószívű adakozók már számos adománnyal segítették az iskola építését, tavaly nyáron még a felőri gyerekek szarvasi nyaralására is jutott adomány.
Akkor látogatott el gyülekezetünkbe, és szolgált Gáll Mihály lelkipásztor, akit elkísért felesége Marika, és közel 40 felőri gyerek. A látogatás viszonzására május második vasárnapján adódott lehetőség.
Gyönyörű, szépen felújított Árpád-kori templommal büszkélkedhet a felőri gyülekezet. Meg is telik minden vasárnap, az énekeket teli szívből és torokból zengik. (Ott a nagytiszteletű úrnak akkora a tekintélye, hogy amióta Marika „tiszteletes asszony” lett, azóta gyermekkori barátnője is magázza.)
KépTiszteletesünk, Marti Miklós tanítása ezúttal: Jézus mindig a közelünkben van, de csak akkor lép be az életünkbe, ha mi keressük, és hívjuk Őt.
Ezen a vasárnapon keresztelés is volt, méghozzá magyar édesanya hozta saját gyülekezetébe gyermekét, akinek édesapja román, és a keresztanya sem értette a magyar nyelvű gratulációt. Mégis ott keresztelték a gyermeket, ahol édesanyja kisgyermekkora óta lelki közösségre talált.
Istentisztelet után a gyülekezeti teremben a presbitérium tagjaival bensőséges beszélgetésre volt lehetőségünk.
Gyorsan elröpült ez a hétvége, amit a Marti és Kovács gyerekek különösen sajnáltak, hiszen hamar megbarátkoztak a tiszteletes úr rokon-gyermekeivel, és a hagyományos falusi életet nagyon érdekesnek találták. A búcsúzó kézfogásnál ígéretet tettünk arra, hogy igyekszünk tovább építeni a két gyülekezet közötti kapcsolatot.  Jó szívvel ajánljuk minden testvérünknek: látogassanak el Felőrbe, és éljék át azt a szeretetet, amivel ott a magyar vendéget fogadják.
Békesség Istentől!
Kovács László és Kovácsné Komlósi Mariann      

Vissza

 

 

 

KONFIRMÁCIÓ

KépOktóberben kezdtünk el járni társaimmal a konfirmációs órákra. Legtöbben a szüleink, nagyszüleink indíttatására iratkoztunk be. Minket is húgommal nagymamánk indított el ezen az úton.
Először azt hittem, hogy ez csak a tanulásról fog szólni, de már az első alkalmakon rájöttem, hogy az órai beszélgetések ennél sokkal többet jelentenek. Kérdéseinket bármikor feltehettük, és saját gondolatainkat is elmondhattuk. Hamar elmerültünk a Biblia és a hit világában, minden vasárnap új ismerettel gazdagodtunk.
Felejthetetlen emlék marad számunkra, hogy szentestén a templomban zenés karácsonyi műsort adtunk elő, így az összegyűlt családoknak még meghittebbé tehettük az együtt töltött ünnepeket.
KépA konfirmációs vizsgát május 27-én tartottuk, a fogadalomtételünkre és első úrvacsoravételünkre Pünkösd vasárnapján került sor.
Az eltelt hónapok alatt mi is a gyülekezet tagjaivá váltunk. Engem örömmel tölt el, hogy egy olyan körben lehetek, ahol a szeretet a legfontosabb, és ahol azt érzem, hogy az emberek tényleg foglalkoznak, törődnek egymással. Úgy gondolom, hogy mai rohanó világunkban igen nagy érték, hogy hitünk által egy ilyen őszinte, barátságos közösséghez tartozhatunk. 
Böőr Katalin

Vissza

 

 

 

 

Anyák napi családnap a Nagyvárad-réti
Református Gyülekezetben

Hagyományosan látogat el gyülekezetünk néhány tagja a Nagyvárad-Réti református templomban rendezett Anyák napi családnapra. Idén 16 fő vett részt 2009. május 16-án ezen a tartalmas eseményen. Marti Miklós áhitatával kezdődött a nap, majd Pálfi József, Nagyvárad-Réti lelkipásztor, és Nagyvárad alpolgármestere is köszöntötte a résztvevőket. Több színvonalas előadást is hallgathattunk a nap folyamán; Dr. Tóth János testvérünk „A keresztyén család mint a társadalom életét tápláló sejt” címmel tartott előadást. ( Az előadás szerkesztett változata a júliusi Élővízben olvasható majd. )
Később Czakó Gábortól, dr. Béres Józseftől, és dr. Pap Lajos szívsebésztől is hallhattunk nemzetünket érintő fontos kérdésekről gondolatokat. Közben felüdítő és felemelő volt a Csillagocska Református Zeneóvoda műsora, mellyel az Édesanyákat köszöntötték. Amíg a templomban folytak az előadások, addig az udvarában a gyerekek kézműves játszóházakban alkothattak, íjjászkodhattak, vallásos foglalkozáson vehettek részt.
A könyvterjesztésben gyülekezetünk is részt vett, a Tar család lelkes szolgálatával.
A szombati programot este népdalcsokorral zárták, melyet Pálfi Noémitől hallgathatunk meg, majd élő zenés kísérettel táncolhattunk is.
Jó szívvel ajánlom mindenkinek, hogy jövőre csatlakozzon hozzánk, s jöjjön el a Nagyvárad-Réti Anyák napi családnapra feltöltődni.

Futó család

Vissza

 

 

 

 

 

 

 

2 éves a baba-mama kör

Ha az a traktor nem lett volna…

 

  A történet úgy kezdődött, hogy nagyobbik gyermekem, Boldizsár felfedezte a fent említett mezőgazdasági gépjárművet a templom udvarán.
Attól a naptól kezdve, ha arra mentünk, mindig megnéztük, kint van –e, vagy sem.
Egyszer csak vettük a bátorságot és odasomfordáltunk a vasárnapi istentisztelet után még a kapuban búcsúzkodó emberekhez. Megkérdeztem szabad-e kipróbálnunk azt a kis traktort. Természetesen engedélyt kaptunk.
És kaptunk az engedélyen kívül még valamit: meghívást a gyülekezetben működő baba-mama körbe.
Jó-jó, mondtam én, de mi katolikusok vagyunk. Az itt egy cseppet sem számít, mondta Márta, akiről csak később tudtam meg, hogy ő a gyülekezet lelkésznője. Örültem a meghívásnak, gondoltam egyszer elmegyünk, aztán majd meglátjuk.
Hát megláttuk!
Borókával azóta is „törzstagok” vagyunk , sőt vittünk még egy „idegen légiós” anyukát a kislányával.
Hogy mi az, ami odahív bennünket? A közös sorson-gondokon kívül az a családias, szeretetteljes légkör, ami az együtt töltött alkalmakat betölti. Megoszthatjuk örömünket-bánatunkat, tanácsot kérhetünk a többiektől, együtt imádkozhatunk, töltekezhetünk a Márti által felolvasott Evangéliumi szakasz gondolataiból. Eközben csemetéink is együtt lehetnek, közösen játszhatnak, rajzolgathatnak, szocializálódhatnak.
És nem csak babával szabad jönni!  Máté még pocaklakó volt, amikor az édesanyja először meglátogatott bennünket. Mára már egy hamarosan saját lábán futó, tündéri mosolyú kislegény, aki szintén nem hiányozhat a körből
Tehát, aki hallja adja át: minden hónap első és harmadik szerdáján fél tíztől szeretettel várunk, minden közösségbe vágyó anyukát és babáját felekezeti hovatartozástól függetlenül!
S hogy a történet kerek legyen: kisfiam legnagyobb örömére a mi udvarunkon is ott parkol már egy kis zöld traktor…       

                                                                                                          Éber Klára

  Ezúton is szeretnénk megköszönni Marti Márta lelkipásztor lelkes és támogató segítségét és együttműködését, melyet hitünk, anyaságunk és női feladataink megértéséért, megéléséért tesz. Isten áldja meg családjában, hivatásában, életében.  

A baba-mama kör tagjai

Vissza

 

 

 

 

 

KÖNYVAJÁNLÓ

KépIsaac Asimov

Gyilkosság az űrvárosban

Kossuth Könyvkiadó, 1967, 287 old. 10 Ft

 

Amint a könyv árából is sejthető, ennek a klasszikus sci-finek eme kiadása már csak antikváriumból vagy könyvtárból szerezhető be. Újabb kiadása azonban az „Asimov teljes alapítvány-birodalom-robot univerzuma” életmű sorozat 1. kötetében olvasható sok más tudományos-fantasztikus novellával és regénnyel együtt.
A történet i. sz. 5021-ben játszódik. Az emberiség eddigre két, alapvetően eltérő kultúrájú csoportra szakadt: A földlakók fallal és tetővel körülzárt, a külvilágtól teljesen elszigetelt, zsúfolt nagyvárosokba (az acélbarlangokba) költöztek, ahol még az élelmiszert is szintetikusan (élesztőből) állítják elő. Egyre kevésbé képesek megbirkózni városaik túlnépesedésével. Az ún. űrlakók (a Földről 2000-3000 évvel korábban kivándorolt telepesek utódai) ritkán lakott bolygóikon a robotoknak köszönhetően a földlakók számára elképzelhetetlen luxusban élnek, és mindinkább elszigetelődnek egymástól. Világaik népessége fogy, kultúrájuk a stagnálás felé tart. Az űrlakók egy kisebbsége arra a meggyőződésre jut, hogy a hanyatlás csak a két kultúra összefogásával kerülhető el, és ezért nagykövetséget (az Űrvárost) hoznak létre a Földön.
A két közösség kezdődő kapcsolatának alapját rázza meg, amikor egy neves űrlakó szociológus történészt, Roj Nemennuh Sartont meggyilkolják az Űrvárosban.  A kéttagú nyomozócsoportba a földiek Elijah Baley detektívet, az űrlakók pedig egy robotot – R. Daneel Oliwav-t - rendelik. Ő az első humanoid robot, s olyannyira tökéletes fejlesztés, hogy a földlakók nem is tudják megkülönböztetni egy élő embertől. Elijahnak a nyomozás során néha különös kérdéseket tesz fel robottársa:
„- Mi az a Biblia?
A detektív egy pillanatra meglepődött, de aztán azon csodálkozott, hogy miért is lepődött meg. Az űrlakók filozófiája, ezt tudta, teljesen mechanisztikus, és R. Daneel csak azt tudhatja, amit az űrlakók, semmivel sem többet.
- A biblia a földi lakosság körülbelül felének szent könyve.
- Nem tudom felfogni a jelző értelmét.
- Olyasmit jelent, hogy tiszteletben tartott. A könyv egyes részei, ha helyesen értelmezik őket, olyan erkölcsi normákat tartalmaznak, amelyeket sokan az emberiség végső boldogságának elérésére a legjobbnak tartanak. R. Daneel szemmel láthatóan elgondolkozott.
- És a törvényeitek magukban foglalják ezeket a normákat? — kérdezte azután.
- Sajnos, nem. Nem lehet őket törvényekkel kötelezővé tenni. Minden egyén saját elhatározásából, önnön vágyaitól vezérelve kell hogy engedelmeskedjék nekik. Bizonyos értelemben a normák felette állnak minden lehetséges törvénynek.
- Felette állnak a törvénynek? Ez nem ellentmondás ?
Baley kényszeredetten mosolygott.
- Idézzek neked valamit a bibliából? Érdekelne?
- Kérlek rá.
A detektív leállította az autót, és néhány percig csukott szemmel, elgondolkozva ült. Szerette volna a középkori biblia zengzetes nyelvén idézni a verseket, de tudta, hogy R. Daneel így nem értené meg. így hát szinte könnyed hangon recitálta a modern változat szavait, mintha valamilyen mai életből fakadó történetet mondana el, nem pedig az ember legősibb múltjából idézne fel egy példázatot.
- Jézus pedig elment az Olajfák hegyére, de pirkadatkor már ismét ott volt a templomban. És az egész nép eljött hozzá, ő meg leült és tanította őket. Az írástudók és a farizeusok elébe hoztak egy asszonyt, akit házasságtörésen
kaptak, középre állították és ezt mondták: „Mester, ezt az asszonyt
házasságtörésen kapták. A törvényben pedig Mózes megparancsolta, hogy
az ilyen bűnösöket meg kell kövezni. Te mit mondasz?" Ezt pedig azért kérdezték, hogy megkísértsék őt, hogy legyen majd mivel vádolniuk. Jézus
pedig lehajolt, és az ujjával a földre írt, mintha nem is hallotta volna őket. De
azok sürgetve ismét kérdezték őt, mire felegyenesedett, és azt mondta nekik: „Aki közületek nem bűnös, az vesse rá az első követ." Azután újra lehajolt, és tovább írt a földre. Azokat pedig, akik hallották, amit mondott, vádolta önnön lelkiismeretük, és a vénektől kezdve egymás után, mindannyian az utolsóig elmentek. Jézus pedig egyedül maradt az előtte álló asszonnyal. „Asszony —' mondta neki —, hol vannak a vádlóid? Senki sem ítélt el téged?" „Senki, uram!" — mondta az asszony. Jézus meg így szólt hozzá: „Én se ítéllek el. Eredj és ne vétkezz többé."
R. Daneel figyelmesen végighallgatta a történetet, aztán azt kérdezte:
- Mi az, hogy házasságtörő?
- Ez nem fontos. Olyan bűn, amelynek annak idején megkövezés volt a szokásos büntetése, vagyis a bűnöst kövekkel dobálták, míg csak meg nem halt.
- És az asszony bűnös volt?
- Igen.
- Akkor miért nem kövezték meg?
- Mert Jézus szavai után senki se érezte magát képesnek rá. A történet azt akarja példázni, hogy van valami magasabb rendű annál az igazságnál, amelynek szeretetét beléd szerelték. Olyan emberi érzés, amelyet kegyelemnek neveznek, olyan cselekedet, amit megbocsátásnak hívunk.
- Ezeket a szavakat nem ismerem, Elijah kollégám.
- Tudom — dünnyögte Baley. — Tudom.
Hirtelen mozdulattal elindította a riadóautót, és hagyta, hadd száguldjon. A légnyomás az ülés párnázatához szorította.”
 Kép
A regény végén a segédnyomozó robot így búcsúzik a letartóztatott tettestől:
 
„- Már egy idő óta igyekszem megérteni Elijah egyik korábbi kijelentését. Talán most már meg fogom érteni, …
Egy pillanatig habozott, s aztán mintha őt magát is meglépték volna a szavai:
- Eredj és ne vétkezz többé!
Baley hirtelen elmosolyodott, megfogta R. Daneel könyökét, és karonfogva kisétáltak az ajtón.”
 

Tar Krisztián

 Vissza

 

Introaktív (=befelé fordulóan tevékeny)

Talán erre kellene átkeresztelni interaktív rovatunkat, merthogy a májusi „Kiűzetés” senkit sem bírt megnyilatkozásra. 20-25 éve láttam először ezt a rajzot, és rögtön eszembe jutott egy régi történet:  kb. 4-5 éves lehettem, amikor   nagyapám először olvasta (mesélte) nekem ezt a bibliai eseményt. A végén első kérdésem az volt, hogy „és miért nem a kígyót kergették ki a Paradicsomból?”
Hátha interaktívabbá válhat ez a rovat, ha azt kérem, hogy olvasóink a júliusi, augusztusi Élővíz számára környezetükben élő 3-12 éves gyermekek bibliai történetekkel kapcsolatos megnyilatkozásaiból küldenének érdekesnek tartott gyöngyszemeket.

Dr Kürthy Csaba 

Vissza

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.