2008 február
Az Ige üzenete
„Áron is megvegyétek az alkalmat, mert a napok gonoszak.” Ef.5,16.
Mióta e múlandó, nyomorult, bűnnel terhelt világban él az ember; igaz a mondás, hogy mindennek ára van. Van, aminek kisebb és van, aminek nagyon nagy ára van. Sok mindent áruba lehet bocsátani. Vannak, akik életüknek olyan területét is áruba bocsátják, amit soha nem tudnak vissza „vásárolni”.
Az igeszakasz is arról szól, hogy „vegyük meg” az alkalmakat. Milyen alkalmakról beszél az ige? A Szentírás azokról az alkalmakról ír, amelyeken lélekben épülhet az ember, ahol lelki közösségben lehetünk egymással és mindenek felett Istennel. Sokan úgy gondolják, hogy magukban, otthonukban is meg tudják élni az ő hitüket. Sajnos adódhatnak ilyen időszakok az életünkben, amikor az otthonunkhoz, netalán a betegágyhoz vagyunk „kötve”. Jézus Krisztus azonban mindig többes számban fogalmaz, mindig közösségben látja az Övéit, amikor pl. a „Mi Atyánk” /Máté ev. 6,9./ imádságot tanítja, amikor elküldi a tanítványait a missziói paranccsal: „…tegyetek tanítványokká minden népeket…” Mt. 28,19.. Azt a szeretetet, amit Jézus ad a szívbe, azt is csak közösségben lehet megélni. „Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.” /Jn.13,25./ - tanítvány a tanítványt! Jézus szükségesnek tartja a közösséget, mert anélkül meggyengülünk a hit útját járva. Azzal a reménnyel élhetünk a közösség adta lehetőségekkel, hogy vannak, akikkel beszélgetni, imádkozni lehet a mi dolgainkért, kérdéseinkért, életünk terheiért, örömeiért.
A kérdés, hogy ennek mi az ára? Lehet, hogy csak a szabadidőnkből áldozunk arra, hogy keressük az Isten gyülekezetét. Lehet, hogy olykor ezért kellemetlen helyzeteket is fel kell vállalnunk a körülöttünk élőkkel. Az is megtörténhet, hogy egy jó programlehetőségről mondunk le, választva az Isten népével való együtt töltött időt. Egy háziasszonynak talán előre kell dolgozni azért, hogy a vasárnapi ebéd is időben az asztalra kerüljön, ha ő az istentiszteleten részt kíván venni. A gyerekek talán a legjobb meséről mondanak le, de együtt lehetnek a barátaikkal, akik szintén szeretik és keresik Jézust. Ára van annak, hogy együtt imádkozzunk, együtt örüljünk vagy szomorkodjunk másokkal, hogy együtt hallgassuk Isten üzenetét.
Mindezt azért, mert a napok gonoszak. Nincs ebben semmi ijesztgetés, csak a realitást tárja elénk az Ige. Az Ördög nem alszik, sőt, „…mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyelne el…” /1.Péter 5.8./. Adjon Isten nekünk figyelmes, Istenre figyelő lelket, mert Ő azt szeretné, hogy el ne vesszünk, hanem örök életünk legyen.
Amen
Marti Márta lelkipásztor
VISSZATEKINTÉS A 2007-ES ÉVRE
Visszatekintve: mozgalmas évet zárhattunk. Egyházmegyénkben időközi esperes-választásra került sor és az új vezető Sípos Tas Töhötöm, gyomai lelkipásztor lett.
Február 18-án megkezdődött a jubileumi évünk, amikor gyülekezetünk megalapításának 100. évfordulója előtt tisztelegtünk sok rendezvénnyel. Előadásokat szerveztünk, gyülekezeti 
tagjaink művészi értékű munkáiból kiállításokat nyitottunk és mindezek mellett rendszeres alkalmainkat megtartottuk, sőt újat is indítottunk. A gyülekezetünk művészet iránti fogékonyságát a templomunkban tartott három hangverseny is jelzi. Egy másik, kevésbé örömteli évforduló is múlt évünkre esett, a felvidéki magyarok kitelepítését 60 évvel ezelőtt kezdték. A szülőföldjükről elűzöttek és az otthon maradottak a mi templomunkban adtak egymásnak még ma is könnyekkel terhelt találkozót. Gyarapodtunk a szép számú gyermek és felnőtt konfirmandusokkal, de fogytunk a minden élők útján eltávozottakkal. Kirándultunk Vésztő-Mágorra és gyülekezeti csendeshetet szerveztünk Balatonfenyvesen mintegy 240 résztvevővel, egyúttal erősítve testvérgyülekezeti kapcsolatainkat is.
A sok szempontból szűk esztendő ellenére Isten tovább gyarapította gyülekezetünket, tagjaink adakozókedvének és az emberi jószándéknak köszönhetően. Lecseréltettük a gyülekezeti terem konvektorait és villanyvezetékeit, felújítattuk az egyházfi lakást és a gyermekek nagy örömére a népművészek segítségével új játszóterünk lett. Gyülekezetünk adományba kapott egy négy mázsás harangot, amit már megöntöttek és reménység szerint a jubileumi év zárásaként ez év március 30-án felszentelésre kerül.
Köszönet hát mindazoknak, akik a maguk lehetőségeivel támogatták és most is támogatják egyházunk sokféle szolgálatát Isten dicsőségére.
Marti Miklós lelkipásztor
AZ ÉLŐVÍZ-RŐL
Azoknak, akik rendszeresen látogatják gyülekezeti alkalmainkat, valószínűleg nem kell bemutatnunk az elsőéves születésnapját nem régen ünnepelt gyülekezeti újságunkat, az Élővizet. Azoknak azonban, akik ezt a rendhagyó számot postán, gyülekezeti körlevél gyanánt kapják meg, jó szívvel ajánljuk figyelmébe.
A lapot belső használatra hoztuk létre 2005 decemberében, és gyülekezetünk tagjai és pártolói között ingyenesen terjesztjük. Formáját tekintve a mostanihoz hasonló módon szokott megjelenni, s a lelki üzenetek mellett gyülekezetünk tagjairól, történéseiről, alkalmairól számolunk be a hasábjain.
Ebben a számban különösen szerettünk volna tekintettel lenni azokra, akik valamilyen kötelékkel kötődnek hozzánk, kapják a körleveleket, de rendszeresen nem köszönthetjük őket a sorainkban. (Elsősorban) az ő kedvükért írtunk egy-egy rövid bemutatkozást rendszeres alkalmainkról, hátha kedvet is kapnának… Szeretettel hívunk és várunk mindenkit ezekre az alkalmakra!
Ezúton szeretném felhívni rendszeres Olvasóink figyelmét arra, hogy a Szerkesztő Bizottság döntése alapján a lap megjelenését a hónap második vasárnapjára tettük át, mivel a visszajelzésekben többen kérték, hogy a Presbitérium munkájáról, döntéseiről is adjunk hírt, ezek a döntések pedig a hónap első vasárnapjának délutánján születnek a presbiteri bibliaórákat követő gyűléseken.
Dr. Szabó Andrea szerkesztő
Hiteles képviselő a „Keresztyén Európáért”
Vendégünk volt Tőkés László
a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke
E sorok írójának megadatott, hogy 1990 januárban tagja lehetett annak az egyházi küldöttségnek, mely Tőkés László vállára új palástot tehetett Temesváron ahelyett, melyet a román államvédelmi hatóság erőszakkal levett a forradalmi események vezéralakjáról. Történelmet éltünk át akkor és azóta is a világi és a egyházi közélet tisztelettel, megbecsüléssel és érdeklődéssel követi a nagyváradi püspökké, majd a közelmúltban az Európai Parlament tagjává választott lelkipásztor életét és tevékenységét.
Nagy örömünkre elfogadta gyülekeztünk meghívását és 2008. február 3-án a zsúfolásig megtöltött templomban 300-nál is többen hallgattuk bizonyságtételét. Ézsaiás könyve 28. részéből és a Máté evangéliuma 7. rész 24-27. verse alapján többek között arról beszélt, hogy mindig nagy jelentősége volt Isten népe életében a választásnak. Pozitív példaként említette Józsué döntését: „De én és az én házam népe az Urat szolgáljuk!”. Napjainkban az a tendencia érzékelhető, hogy egyre nő a bizonytalan szavazók száma. Sokszor nehéz feladatot jelent ellenállni a hamis prófétáknak. A nehéz döntésekben azonban más alapot nem érdemes vetni, mint ami hitünk alapja. Ne legyünk bábeli építkezés szolganépei, hanem éljünk azzal a lehetőséggel, hogy kősziklára építsük házunkat, melyben Jézus Krisztus a szegeletkő. Hitünk, kultúránk lehet az a stabil kötőanyag, mely tartóssá teszi az építményt. Elszántsággal beszélt arról tervéről, hogy az Európai Parlamentben igyekszik mindent megtenni azért, hogy a „keresztyén Európa” szellemiségének jelentőségére hatékonyan fel tudja hívni a figyelmet. Az istentisztelet után az érdek lődőknek kötetlen, baráti beszélgetésre nyílt lehetőségük a gyülekezeti teremben tartott szeretetvendégség keretében.
Dr. Tóth János
Isten áldása kísérje szolgálatait!
Marti Miklós
RENDSZERES GYÜLEKEZETI ALKALMAINK
A gyülekezeti életünket bemutató cikkek eredetileg ebben a lapszámban jelentek meg. Szerencsére az internetes újságformátum lehetővé teszi, hogy ezek a számunkra oly fontos dolgok ne csak egy lapszámban eldugva, hanem önálló oldalként is megjelenhetnek.
Az eredeti cikkeket itt olvashatja.
